Kiben?

Edeke•  2020. április 10. 08:26  •  olvasva: 133

 

Ritkán vagyok otthon. Az egyik alkalommal, kettesben a fiammal arra a következtetésre jutottam, hogy elég nagy, már ahhoz, hogy megtanítsam biciklizni. (kb 4 éves lehetett) Leszereltem a kisbicajról a pótkereket, és egy rudat dugtam az ülés alá. Egész nap gyakoroltuk. Ment is neki, addig, amíg észre nem vette, hogy nem fogom a rudat. Akkor azonnal megállt. Nem bízott bennem......

Eltelt egy év, és a koronavírus Németországba ragasztott. Felhívtak skype-on az anyjával, hogy merre lehet a pótkerék, mert szeretne a gyerek az udvaron bringázni. Én erőltettem, hogy az nem kell. Bendegúz! Bízz bennem, tudsz bicajozni!!! De nem, mindenképpen kell az a fránya pótkerék. És elmondtam hol van. Felszerelték. De az anyja, mint később kiderült beszélt vele. Elmondta neki, hogy Ő nagyon okos, ügyes kisfiú, higgyen apucinak, tud ő pótkerék nélkül is tekerni...


"azonnal hívj fel skype-on!" -jött az űzi a nejemtől. Felhívtam. A fiamat mutatta, ahogy az udvar végében áll a bicaján. "Indulj Bendegúz!" És a fiam két keréken elindult, úgy ahogy azt a vagány kisfiúk szokták. Félelmet nem ismerve, és persze gyorsan. Csakis úgy az igazi. Könny szökött a szemembe. Hát elhitte, hisz nekem. Bízik bennem. Igen, nagyon ügyes, okos. Büszke vagyok rá.

- Bendő, nagyon büszke vagyok rád! Igazi nagy fiú vagy.

Tudod miért sikerült Édesapa?

Miért?

Tudod kiben bízom?

(és itt tudtam, hogy beteljesítettem azt amit az apák ősidők óta próbálnak elérni. Nem csak tanítója, hanem példaképe, barátja, és bizalmasa lettem a fiamnak)

Kiben Bendegúz?

Magamban........


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!