eferesz blogja

eferesz•  2019. augusztus 11. 22:23

Időfogócska (haibun)

Fontos a központozás. Ez az egyszerűnek tűnő tőmondat a templomtorony fejéből pattant ki és gurult végig a siető lényektől hangos kis terecske macskakövein. Egészen el, a mohás szökőkútig, hogy aztán itt, ezen a helyen teljes egészében elnyelje az éneklő vízcsobogás. Ahol mindig, minden egyes nap, titokban persze, ezernyi tekintet váltott szót ezernyi szempárral - mert ugye a víztükör sosem fecseg -, hogy aztán valamikor éjfélt tájt, csillagkacérkodáskor, a vágy közöttük kívánság-csókká érjen.Vajon mennyi idő kellett neki, hány percébe telt, hogy onnan a magasból a talajra érve vízmolekulává manifesztálódjon? Ezt a kérdést - szárnyait szárítgatva - egy vén varjú tette fel a szökőkútból kimagasló homokórán ülve - amelyet én inkább vízórának hívnék, hiszen az. Nemrég ugyanis - az illatát még most is érezni lehet -zivatar söpört végig a Földgolyó ezen a részén, máshol talán naphalált éltek meg a jégvirágok. Ez a gondolat pedig, elhagyva tollas erőterét, amelyen keresztül a világba cseppent, elindult a felhők után, hogy láthatatlan jelképeket véssen a város fölé, amelyektől majd önmagára ismer minden árnyék.

Ismerlek jövő
múltad jelöli utad
Tényleg Hát itt vagy

eferesz•  2016. április 27. 12:27

Napkeltétől holdnyugtáig, alkonyattól pirkadatig

2016-04-13

Reggel van. A pillanat csípős ködben úszik, amely mély titkokat rejt, sejtelme megállíthatatlanul csábít. Félve elindulok felé, és amikor már eggyé vállunk, akkor szívemben felragyog milliónyi napsugár. A homály szertefoszlik, nem is volt soha, ez a misztérium, a köd is fény volt, csak mernem kellett megérinteni.

Este van! Ezernyi csillag világít felettem, új világokat tárnak elém, azért, hogy rájöjjek, hogy én is csillag vagyok, és világomat megosszam velük, mert hiszen mindnyájan egyek vagyunk.

eferesz•  2016. március 16. 19:17

Kérdés és Válasz (második rész)

11.
Kérdés: Mikor ítélkezünk?
Válasz: Amikor nem vagyunk elégedettek önmagunkkal.

12.
Kérdés: Mi a bűn?
Válasz: Az, hogy megfosztjuk magunkat a szabad akarattól.

13.
Kérdés: Mi a szeretet?
Válasz: Egy hajszálvékony ösvény, ami összeköti a szíveket.

14.
Kérdés: Mikor jön el a világbéke?
Válasz: Amikor minden ember megszereti önmagát.

15.
Kérdés: Mikor lesz az ember igazán sikeres?
Válasz: Amikor őszintén segít másokon.

16.
Kérdés: Mikor szabadul meg valaki az egójától?
Válasz: Amikor már nincs mit kérdeznie.

17.
Kérdés: Azért lélegzünk, hogy éljünk?
Válasz: Így is mondhatnánk, és úgy is fogalmazhatunk, hogy azért veszünk levegőt, hogy ihletet merítsünk a bennünk lakozó Istenből.

18.
Kérdés: Ki a jó hazafi?
Válasz: Az, aki a bajban fegyverébe szeretettöltényt tölt.

19.
Kérdés: Kire lehet azt mondani, hogy valóban teljes életet él?
Válasz: Arra, aki még a ravatalon is mosolyog.

20.
Kérdés: Mit jelent az a szó, hogy barátság?
Válasz: Nézzél meg egy virágszálon döngicsélő méhecskét és máris tudni fogod.

eferesz•  2016. március 10. 11:44

Kérdés és Válasz

1.
Kérdés: Nem tudod, hogy miért létezik a pénz?
Válasz: Nem, csak azt tudom, hogy mi származhat belőle.

2.
Kérdés: Mi az élet értelme?
Válasz: Csak annyi, hogy szívünkre hallgatunk.

3.
Kérdés: Miért vannak háborúk?
Válasz: Mert az emberiség háttal áll a békének.

4.
Kérdés: Mi a szeretet?
Válasz: Nyitott szemmel átölelni az egész világot!

5.
Kérdés: Mi a jó, és mi a rossz?
Válasz: Semmi más, csak Te magad.

6.
Kérdés: Mit jelent az, hogy a szívünkkel gondolkodunk?
Válasz: Azt, hogy szeretetben élünk.

7.
Kérdés: Van-e Isten?
Válasz: A kérdés tartalmazza a választ. Az „e” betű maga a lét!

8.
Kérdés: Mi a születés?
Válasz: A halál előszobája.

9.
Kérdés: Mi a halál?
Válasz: A születés csarnoka.

10.
Kérdés: Mit jelent összhangba lenni önmagunkkal.
Válasz: Az esőcseppekben megérezni a csillagok simogatását.

eferesz•  2015. augusztus 30. 21:39

Mi még csiholjuk!

A minap olvastam, hogy valahol, valamelyik őserdő mélyén van egy olyan törzs, akik még mindig csiholják a tüzet, és akiket mi bennszülötteknek nevezünk. Erre az újkori felfedezésre úgy jöttek rá, hogy voltak, akik láttak őket, amikor ezzel foglalatoskodtak, hiszen ezt csak olyankor csinálták, amikor éppen szükségét érezték, és most, amikor - mit ad Isten - éppen megfigyelték őket. Lehet, hogy ez a bizonyos törzs ebben a pillanatban azt gondolta, hogy hűha, micsoda egybeesés, talán egy olyan eseménynek a résztvevői, ami mostanáig nem is történt meg, tudniillik ők ezt még sohasem művelték ilyen körülmények közepette, talán. De a történetnek - az újságcikk szerint - nem ez a bombarobbanással felérő része, hanem az, hogy ezek az emberek - akiket mi primitívnek hívunk, de valójában hozzánk hasonlóak -, teszik mindezt azzal a természetességgel, hogy tudatában vannak annak a ténynek, hogy már valahol máshol, mások űrszondát is küldtek a csillagok közé, hogy tanulmányozzák azokat, esetleg. Ez van, kérem szépen. Hogy erre mi lehet a magyarázat? Nagyon egyszerű, mert állítólag hajlandóak voltak ezt elárulni az őket megfigyelő embercsoportnak. Hogy miként sikerült szót érteniük? A legnagyobb csendben azt mondták, miközben szívből mosolyogtak, hogy mindezt nem hagyományőrzés céljából teszik, és nem is a turisták szórakoztatására, hanem azért, mert az a szent meggyőződésük, hogy nekik ez az egy probléma bőven elég. Na, most mit mondjak ennek kapcsán, hogy köpni-nyelni nem tudok, vagy azt, hogy szép? Én az utóbbira szavazok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom