Édesanyám nélkül

Drága Édesanyám!
A múlt kísért, emléked mindig bennem él...
Életem egy új fejezete nyílt... néhány napja még voltál, ma már csak emlék vagy... de emléked a szívemben örökre megmarad...
Bánatom nem enyhül, lelkem legmélyén, emléked örökkön örökké él...
Fontos voltál, fontos vagy, az élet nélküled oly üres, oly sivár a lekem mélyén a szívem, arra vár, hogy majd felébredek egy szép napon és te ott vagy úgy, mint rég, úgy mint akkor...
Elmentél... búcsú és szavak nélkül, a szenvedések árján úszva, Te ki nekem oly fontos voltál, ki az életem apró boldogágát jelentetted...

Nézz Rám... mondd mit látsz? Mondd mi vagyok nélküled? Mondd ki lehetek ily magányosan az árnyak furcsa özönében?

Te voltál minden.... az élet és a sorsom záloga, te jelentettél mindent Édes álmom otthona...
Te voltál kihez odabújtam, te voltál ki felnevelt, te voltál ki először látott sírni, te voltál ki velem nevetett...
Te voltál ki megnyugtatott...

Bocsájsd meg nekem, hogy nem tudtam többet tenni, hogy nem tudtalak megmenteni, bocsánat az elmúlt évekért és hogy amíg éltél csak szenvedtél!!!