Ebgondolat, avagy a Boldogság záloga 04.

Denn•  2019. április 30. 08:56

    - Nincs semmi baj. - folytatta suttogva. - Hihetetlen, de nem érzek félelmet, pedig attól tartottam nagyon rémisztőek lesznek ezek a pillanatok.

    - Csak hallucinálsz az agyrázkódás miatt. - dobott 

    reményből fonva mintegy mentőövet magának is a Gazdi.

    - Talán igen, de akkor roppant élethű ez a hallucináció. Annyira békés, mintha...

    Miközben beszélt, mindvégig simizte lassan a hátam, de hirtelen

     abbahagyta. Vártam pár pillanatot, aztán orommal picit

     megböktem, mint máskor is, ha hanyagolja számomra

     legkedveltebb tevékenységét. Ám most hiába volt a nógatás,

     mert többé már nem mozdult keze. Írhatnék egy riasztó sötét

     lényről, mely elvette tőlünk, ám én csak az Életben hiszek. Arra,

     hogy útra kelt lelke a másik világ felé, ahol majd egyszer újra

     együtt leszünk, azonban ott már örökre.

    Persze mindez akkor a legkevésbé sem érdekelt, mert a Fájdalom és a Bánat, mint két hívatlan vendég, a semmiből szempillantás alatt óriássá cseperedett, és keresztül kasul belakták lelkemet. Gondolom a Gazdi is hasonlót érezhetett, ráadásul hozzá még kicsivel később, a kezdeti sokk után, bekopogtatott az Önvád is, „aki” kinézetre a hasonmása, csak vaskalapot hordva szúrós szemmel néz, méghozzá jogosan. Hiszen,ha nem veszi semmibe jelzésemet, és ő megy előre az adódott vészhelyzetben, ahogy a családfőnek illik, Andrea még mindig élhetne. Sajnos ez egy olyan hibás döntés volt, ami egy életen át végig kíséri kérlelhetetlenül. Amennyiben képtelen megbocsájtani magának egy lejtő várja, ahol nincs megállás, ha nem kapaszkodhat meg segítő kézben. Én sajnos a tappancsomat hiába nyújtanám. A Gazdi esetében ez a lejtő a sör nevezetű folyékony kábulat volt, melyhez a lelkiismerete elől menekült.

    Kezdetben, míg a harag erősebb volt bennem a józan észnél, komolyan elszántam rá magam, hogy mindaddig faképnél hagyom a Gazdit, amíg a nyomára nem bukkanok annak az emberi hulladéknak. Lehet most úgy érzed túl súlyos a megfogalmazásom egy sima betörő kapcsán, de kíváncsi lennék hogyan gondolnád, ha téged érint személyesen a „látogatása”? Persze, ha már emberi szintű tudattal bírok, elég ciki lett volna rám nézve, ha állati ösztönök vezérelnek, így néhány óra elteltével már letettem tervemről. Lehet megtalálnám azt a mocskot, bár elég kevés az esély rá, de csakis különleges képességemet felfedve tudtam volna rács mögé juttatni, amit nem szeretnék megtenni még ilyen áron se. Így hát maradtam a Gazdi mellett, de bíztam benne, egy nap a Jó Szerencse mellém csapódik séta közben és beazonosíthatom szag alapján a betörőt. Persze ez még kevés, hisz dühödt ugatással nem hozhatom a Gazdi tudtára ki ő. Ám,ha helyi lakos, kis időre elkóborolva simán kiderítem hol lakik, aztán majd kiagyalom hogyan tovább.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Denn2019. szeptember 11. 12:38

Felkerült a folytatás..

Denn2019. augusztus 16. 11:13

@Mikijozsa: Remélem az lesz :)

Mikijozsa2019. augusztus 14. 10:09

csudajó

Denn2019. május 7. 13:48

@Törölt tag: Nagyon jó a szaglása, és követi a Boldogság nyomát :)

Törölt tag2019. május 7. 10:19

Törölt hozzászólás.

Denn2019. május 7. 09:08

@Törölt tag: Hamarosan vidámabb lesz :)

Törölt tag2019. május 2. 13:31

Törölt hozzászólás.

Denn2019. május 2. 11:20

@Mikijozsa: Igen, szerintem is így van.
Hamarosan folytatódik..

Mikijozsa2019. május 1. 10:46

a boldogság záloga, nagyon fontos megtaláljuk - kíváncsi vagyok hogyan tovább