Vándorcigány

Annyi magyar író, költő nyomán,

akik őse volt zsidó, szerb, román,

hogy e sorban nehogy legyen hiány,

írok én, ki köztük vándorcigány.

 

Meglesve élet sok kósza rabját,

elregélve annak kis darabját,

próbálok vígan ez úton menni,

pár virágot szélére letenni.

 

Mint szép rózsákat, mit itt-ott szedtem,

kiket könnyen-nehezen feledtem?

Köztük is maradtam tolvaj, zsivány,

én, ki egy megrögzött vándorcigány.

 

Egy van csak, akit megőrzök híven,

sebet bekötött csókkal e szíven!

Lehántott róla megannyi kérget!

Szíve ott nyílt, hol más hagyott mérget!

 

Őrizve mindent, jót is meg rosszat,

nem rágódok én semmin naphosszat,

hiszem, mire léptem lel jó irány,

maradok a sírig vándorcigány.

 

Neszvecskó Ferenc

Bad Herrenalb

2021.04.20.