Sóhajom

 

Sóhajom száll fel a magas égnek,

hol azok a szép kis gyertyák égnek,

rajtuk szökell, léptét arra szabja

ahol lelked a szívedet lakja,

ott leugrik, lassan megy utánad,

elsóhajtja hiányod mily bánat!

 

 

Felszáll megint kelő napsugárral,

szembe kúszik e gyönyörű árral,

megkeresi feléd melyik futhat,

amelyikkel tehozzád eljuthat,

búsan örül, vele nálad járhat,

elsuttogja hiányod hogy fájhat!

 

 

Sóhajom nehéz, nem bír már szállni,

érte felhő tanul földön járni,

vállra kapja, viszi el magával,

oda hol Te birkózol a mával,

neked sírja szívem milyen árva

minden nap itt mindig terád várva!

 

 

Neszvecskó Ferenc

Bad Herrenalb

2021.04.17.