Nemzeti pride

A kezem nem volt egéren, lájkon

ahogy vonultatok  a pride-on.

Eszem sem volt teljesen lefagyva,

mert a Szent Jobb az hiányzott nagyba.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Így ünnepelni államot, szentet,

egykori nagyot, első felkentet?

Kinek jutott egy harmadik kéz is,

minderre megállt hány sötét ész is!

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Minek itt bármi csekély visszhang most,

löksz alamizsnát találsz itt lantost,

repül el sok pénz nem hídra járva,

értelmes gondolat marad árva.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Ugráltak hímek örülve szarvnak,

magyar meg tapsol már minden szarnak,

nemzeti ünnep öltözött giccsbe,

gyásznak bús könnye te minket hints be!

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Pista meg turul borultak fénybe,

fájdalom sírt gondolkodó lénybe,

csaptak hozzá egykor igaz szignót,

röhögött rajtunk oláh, ruszin, tót.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Bottal verték a dicsőség nyomát,

de már elveszett, a giccs ment tovább,

zenét szórt az mi nem látott szentet,

bár a ritmusa helyzetet mentett.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Gurult a zászló, nem fent lobogva,

kísérte ló, szamár, néhol fogva,

úgy tűnt paraván, mi rejt gyanús észt,

így tolná messze a rá váró vészt.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Csodaszarvas- igen nagy az ára-

hasonlított egy svájci bicskára,

a busz -mi látta egykor Vereckét-

igen sok lelkes táncost ereszt szét.

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Pár ének ha tetszett is az égnek,

valójában ezek mind leégtek.

A tolvajvilág érzett ünnepet,

maguk közül hányat kitüntetett!

Mentek elöl majdnem sámánok,regősök,

a sírjaikban meg forogtak az ősök.

 

Neszvecskó Ferenc

Bad Herrenalb

2021.08.23.