Jasmin

eNeF•  2021. április 23. 11:14  •  olvasva: 64

Anyám ébredj! A lelkem, a testem éhes!

Szeressél! Etessél! Te drága! Te édes!

S mondj mesét! Úgy, mint eddig minden este!

Mikor a szemem a szép álmom kereste!

Vagy csak simogass, hogy az csendben rám szálljon,

a meseszép álmom valósággá váljon!

Jó Isten! Jó Isten! Te kell, hogy most segíts!

Szeretetével engem tovább melegíts!

 

Neki köszönhetem gyönyörű világom!

Nyolc éve már, hogy én minden nap imádom!

Ő szeretett nappal! És szeretett éjjel!

Ezt nem cserélte el soha semmi kéjjel!

Mesét mondott nekem minden elalváskor!

Aludj! Aludj! -Búcsúzott. - Játszunk majd máskor!

Jó Isten! Jó Isten! Te kell, hogy most segíts!

Szeretetével engem tovább melegíts!

 

Apám az sosem volt, az sosem lesz, nincsen.

Édesanyám nekem az egyetlen kincsem!

Nem lehet, hogy elvedd! Ne legyek én árva!

Szeretetet kolduljak, világot járva?

Nyolc éves épp múltam, és Te sötét estén

más helyett vitted el, elmúlás meg testén!

Jó Isten! Jó Isten! Te kell, hogy most segíts!

Szeretetével engem tovább melegíts!

 

Három napja már, mindig mossa az arcát.

Szeretgeti. Sír. Mutatja sok szép karcát.

Ébredj! Nevessél!  Te drága, kedves arc hát!

De a nehéz élet szedte már a sarcát.

Ő meg elkezdi a legnehezebb harcát.

Jó Isten! Jó Isten! Te kell, hogy most segíts!

Szereteteddel ily árvákat melegíts!

 

Neszvecskó Ferenc

Bad Herrenalb, 2019.10.19.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!