Hitvesem

Szundikálva
vállamon ihletem.
Vigyázom.
Lelkemben énekem.

Simogatva
hull rá tekintetem.
De hát Ő 
az élet énnekem!

Felcsillannak
szemei bájosan.
Pihentek,
bennük öröm suhant.

Lecsukódtak
fáradtan, álmosan.
Vágy is várt.
Türelmes, nem rohant.

Belenéztem.
Akár a csillagok!
De nem! Szebb!
E kettő itt ragyog!

Életemben
ővele ballagok.
Szívem szólt,
mert száj most csak gagyog.

Komló,2019.02.09.
Neszvecskó Ferenc