dvihallyne45 blogja
TörténelemA komáromi erődrendszer
Guyon Richárd nagy titokba’
érkezik meg Komáromba.
Város ostrom alatt állott,
őrség csüggedten csatázott.
Ég a város, ám a tisztek
jobbra – balra lézengenek,
tűzoltáshoz nem sietnek,
mert ott golyók süvítenek.
-Katonának ott a helye,
ahol tombol tűz ereje.
Rajta menjünk az oltáshoz,
ez illik egy katonához!
Bíztatta a rettegőket:
A golyóktól ne féljenek!
Nem találhat minden golyó,
csupán néhány halált hozó.
Segédtisztjét golyó érte,
Guyont ez sem rémisztette.
Csendben mondta: -És ha talál,
katonának legszebb halál!
Tisztikar és városatyák
Guyont várban látogatják.
Ebéddel kínálta őket,
golyóktól nagyon félőket.
Kint a bástyán terítettek,
a zenészek vígan zengtek.
Pezsgőt hoztak avval durrant
egy gránát épp elé pottyant.
Felkapja és elhajítja,
sáncárokban szól a hangja.
Bátorsága példát adott,
hamarosan sikert hozott.
**********************
Komáromnak története
nagyon régre nyúlik vissza,
először rómaiaknak
épült itten a földvára.
Ketel kapta meg Árpádtól
Dunántúlnak területét,
ahol fia Alaptolma
kezdi meg vár építését.
Földvár István idejében
vármegyének székhelye lett.
Vár a király, hol az urak
nevén, általuk említett,
Duna és Vág folyók között
keskeny félsziget húzódott,
török ellen kővár épült,
Öregvár ott magasodott.
Mátyás királyunk idején
Komárom fénykorát élte.
Kereskedelem, gazdaság
fontos központtá emelte.
Szinán pasa seregével
tatai várt elfoglalta,
majd győriek ellen fordult,
azokat is lerohanta.
Nem volt elég két vár neki,
Komáromot is akarta,
ám a védők ellenálltak,
pasa tervét így feladta.
Öreg várat erősítik,
Újvár építésbe kezdtek,
a Vágnak torkolatánál
erősített hídfők lettek.
Török kiűzése után
nem törődtek többé vele,
árvíz pusztít, a föld is reng
ez a várnak ellenfele.
Napoleoni háborúk
újra fordulatot hoztak.
Osztrák császár és udvara
menedéket itt találtak.
I.Ferenc császár akkor,
itt jutott elhatározásra,
Komárom lesz birodalma
legjelentősebb bástyája
Öregvárat és Újvárat
rögvest korszerűsítették,
Nádor – vonal és Vág – vonal
kiépítését megkezdték.
Szabadságharc megszakítja
az elkezdett munkálatot.
Magyar kézre került a vár,
építkezés folytatódott.
Majtényi István hozzálát
vár megerősítéséhez.
Török Ignác nekilát az
egy hónapos védelemhez.
Guyon Richárddal az élén
jött a felmentők serege,
osztrák hadat egész Győrig
a vár alól messze űzte.
Klapka György a várparancsnok
új erődök épülhetnek.
Fából, földből megalkotva
nagyon gyorsan készülhetnek.
Bécsi útnak lezárásán
Monostori erőd segít,
déli résznek védelmet
Igmándi erőd biztosít.
A várost délről övező
sáncrendszernek egyik tagja
Csillag erőd néven ismert,
Duna partot szemmel tartja.
Szabadságért küzdöttek ők,
de sajnos a harc elbukott.
Klapka védte Komáromot
győzelemre nem juthatott.
A tábornok többször kitört
Pozsonyig, Győrig eljutott,
minden egyes alkalomkor
jelentős zsákmányhoz jutott.
A fegyverletétel után
Komárom még egy hónapig
Klapkának vezetésével
osztrákokkal csatározik.
A várnak feladásakor
Klapka több feltételt szabott,
menlevélhez Jókai Mór
szerencsével így juthatott.
Osztrák, orosz összefogott,
fősereget összezúzták,
szabadság szeretetüket
kegyetlenül megtorolták.
Ezernyolcszázötventől az
erődöket átépítik,
Magyarországnak legnagyobb
erődrendszerévé válik.
Monostori erődöt a
szovjet csapatok megszállták,
hatalmas fegyverraktárukat
benne kialakították.
Tehervagonok tűntek el
az erődnek belsejében.
Mikor aztán kivonultak
vár tönkre téve egészen.
Nagyközönség előtt nyitva
erődrendszernek nagy része,
bár Trianon Komáromot
is széjjel vágta két részre.
***********************
A Duna két partján fekszik két szép város,
kettő van belőle, pedig csak egy város!!
Trianoni átok miránk is lesújtott,
ami egy volt egykor , rögtön ketté válott.
Egyikben születtem, másikban most élek,
ezért a túlpartra mindig fájón nézek.
Szent András templomnak idehallik hangja,
mintha minket hívna mindig imádságra.
Zrinyi Ilona
I. Rákóczi Ferencnek
ő a hites felesége,
György, Julianna, Ferenc
szerelmüknek a gyümölcse.
Ferenc születése után
nem sokkal meghalt az apa,
Ilona kiharcolta ő
legyen gyermekei gyámja.
Kezében maradtak hát így
sorra a szép, erős várak,
Regéc, Sárospatak, Munkács
ellenségnek ellenállnak.
Később Thököly Imre őt
feleségül vette,férje
oldalán kuruc felkelés
bátor, cselekvő részese.
Sikertelenül végződött
sajnos Bécsnek az ostroma,
Rákóczik várát sorra
egymás után ő feladta.
Munkács vára tartotta csak
két hosszú éven át magát,
a hős Zrínyi Ilona nem
adta fel könnyen a várát.
Végül kénytelen engedni
Habsburgok túlerejének,
kegyelmet kérve császártól
a hősies várvédőknek.
Rákóczi vagyon ne szálljon
át másra, maradjon minden
gyermekek tulajdonában!
Ám válasz minderre nincsen.
Bécsbe kellett mennie hol
rögtön csúful be is csapták,
gyermekit tőle mindjárt
ottan el is választották.
Császár túszaként tengette
zárdában a bús életét,
csak néhanapján láthatta
Juliannát, szép gyermekét.
Ferencet Neuhausba
jezsuitákhoz elvitték,
anya és fia számára
az lett a bús, szomorú vég.
Egymással az életben már
soha nem is találkoztak.
anyjának a levelei
hozzá biz el nem jutottak.
Egy császári altábornagy
kuruc fogságba került,
Zrínyi Ilona zárdából
Cserével így megmenekült.
A török száműzetésbe
hűen követte a férjét,
1703 – ban Nikodémiában
bevégezte bús életét.
Ferenc fia Kassán nyugszik
lent a dómnak kriptájába’,
mellé került édesanyja
vele közös szarkofágba.
Beatrix titkai
Beatrix szépségét
mindenki csodálta,
sok – sok ifjú vitéz
tekintgetett rája.
Udvaroncok között
talált kedvesére,
nem vigyázott féltőn
a szüzességére.
Spanyol apród aki
kegyeit elnyerte,
királyleány lett a
szívének szerelme.
Mátyással akkor már
folytak tárgyalások,
Ferdinánd óhaja
volt bizony elég sok.
A nápolyi úgy döntött
lány árát megkéri,
három esztendő míg
a célját eléri.
Ezalatt a spanyol
egyre nyugtalanabb,
el akarta érni
együtt harcoljanak.
Beatrix ne menjen
el Magyarországra,
érjék el közösen
legyen ő a párja.
Nápolyi királylány
jól elszórakozott.
Hozzámenjen,arra
biz nem vállalkozott.
A szerelmes ifjú
elkezdte zsarolni:
a magyar királynak
levelet fog írni.
Beatrix gondolta
neki ebből elég,
hogy aztán mi történt,
tudja talán az ég ?
Egy nap megtalálták
a szegény kis spanyolt,
zsinórral nyakában
ágyán, már holt volt.
Eltusolták így a
szerelmi kalandot,
Mátyás királyunkból
csináltak bolondot.
Azt sem tudni milyen
praktika folyt ottan,
szüzesség hiánya
hogy maradt titokban ?
Elhallgatták soká
Nápolyban e dolgot,
akkor derült csak ki
mikor Mátyás meghótt.
A korona visszaszerzése
Frigyes császárnál volt a magyar korona, Bécsújhelyi várban keserű zálogba’. Bánkódtak az urak a Szent Koronáért, aztán még jobban a szörnyű váltságdíjért. Vitéz János püspök tárgyalt a császárral, megadják az árat amit éppen akar. Hét nemest válsztnak aki azt kiváltja, a magyar koronát tiszttel hazahozza. Háromezer lovas ment a követekkel, hogy koronát hozzák fényes kísérettel. Hej, mikor a császár a sok vitézt látta, egyből inába szállt ott a bátorsága. Kapukat bezárni, őrség a vártára ! Magyarok várhatnak a bebocsátásra. A beijedt császár követeknek üzen: - Udvaromba haddal jönni biz becstelen. - Vitéz János jöhet kétszáz kísérővel, nem ilyen hatalmas nagy magyar sereggel. Hiába is mondták: Tőlük ne féljenek, mind csak azért jöttek, hogy tisztelegjenek. Egy hónapig tárgyalt császár a püspökkel, mire elkészültek mind a részletekkel. Urak a koronát kívánták kezükbe, ám császár meg a pénzt előbb a zsebébe. Végül sikerült a nehéz egyezség, város kapujánál rendezték a cserét. Császár emberei hozták a koronát, szépen leszámlálták a váltágnak díját. Mihelyt a koronát követek átvették, Sopron városába azonnal elvitték. Fennszóval hirdették: - Itt a Szent Korona, most jöjjön mindenki ki látni akarja ! Özönlött a sok nép faluból, városból korona iránti nagy – nagy hódolatból. A királyhoz mentek a szent koronával ki épp akkor küzdött törökök urával. Lengyel Dénes írása alapján.
Trikolor
Háromszínű zászló
trikolor a neve,
több országnak lehet
ilyen a jelképe.
Van a három színben
nagyon sok féle,
de a mi szívünknek
egyedül ez kéne!
Piros, fehér és zöld
nekünk e három kell,
mert a mi szép zászlónk
ezekből épül fel.
Piros a mi erőnk,
fehér a hűségünk,
a zöld reménységünk,
ez a mi jelképünk!
Tiszteljük e zászlót,
vigyázunk rá nagyon,
mert történelmünkben
nagy szerepe vagyon.
Zászlónk alatt őseink
harcoltak már sokszor,
vívtak szabadságért,
el is buktak olykor.
Őseink vérével
áztatott e zászló,
azért oly értékes,
ránézni mindig jó!