dvihallyne45 blogja
KultúraBlaha Lujza
Dvihallyné O. S.
BLAHA LUJZA
( 1850 – 1926 )
Édesapja Reindl Sándor
ki harcolt a hadseregbe’,
a szabadságharc elbukott,
menekült a színészetbe.
Várai Sándorként lép fel
a vándorszínészek között,
felesége Ponti Lujza
mindig ott állt férje mögött.
Rimaszombat felé vette
társulatuk már az útját,
egy városszéli kis házban
kezdte anyja vajúdását.
Egy csizmadiamester ki
befogadta a házaspárt,
ott szülte első gyermekét,
a kicsike Ludovikát.
Színpad árnyékában teltek
el a kislánynak évei,
ötévesen már szerepelt,
s elkezdődtek sikerei.
Kassán szerepelnek mikor
kolerajárvány tör ott ki,
a hatéves gyermek akkor
édesapját elveszíti.
Nyolcéves korában kapja
első jelentős szerepét,
a színlapra már Kölesi
Lujzaként írják fel nevét.
A névváltoztatásának
csakis az volt legfőbb oka,
másodszor is férjhez ment egy
díszletfestőhöz az anyja.
Győri vendégszereplésük
alkalmával felfigyeltek
a kritikusok is rája
és e képen jövendöltek:
-Jó lesz ha képezik ezt a
ügyes, kicsi fekete lányt,
mert az ilyen szép bimbókból
nyílnak ki a büszke rózsák.
Tizennégy évesen lép fel
a budai Népszínházban,
nézők mindig gyönyörködtek
a szépen csengő hangjában.
Ez a színház csődbe jutott.
Sipos Károly Szabadkáról
színházában állást ajánl.
Sokat hallott már Lujzáról.
Bemutatók sűrűn vannak,
ez a lánynak nagy kihívás,
minden héten egy – egy újabb
darabra való tanulás.
Jan Blaha a karmestere
az ezred zenekarának,
taníttatni anyagilag
segít Lujza családjának.
Felfedezi tehetségét
a csiszolatlan gyémántnak,
melyet az ő tanárai
tökéletesre csiszolnak.
Addig – addig tanítgatta
a kedves felfedezettjét,
mígnem nagyon megszerette
és megkérte Lujza kezét.
Huszonegy év korkülönbség,
kapcsolatuk mégis jó volt,
bár több férje akadt neki,
Blaha név egy életre szólt.
Férje bízott sikerében,
világhírről ábrándozott,
Franz Suppéhoz vitte nejét,
akit ő ott meghallgatott.
- Isteni ! Csodás ! – kiáltott,
művésznőt ide azonnal
le kell nekünk szerződtetni,
-mondta elszánt izgalommal.
Ám de csalódnia kellett
Lujza szerződni nem akart,
nem vonzotta Bécs sem Párizs,
lelkében máris hazatart.
Alig tizenkilenc éves
mikor özvegy sorsra jutott,
férje tüdőbajban negyven
évesen elhalálozott.
Már húsz évesen megéli
nagyoknak járó ünneplést,
kocsiját emberek húzták
így nyilvánítottak tetszést.
Huszonegy évesen lép fel
a Nemzeti színpadára,
közönség és a kritika
nagyon lelkesen fogadta.
„ Nemzet csalogánya ” névvel
jutalmazták a hangjáért,
népszínműkben jól szerepelt,
ünnepelték játékáért.
A gyermekkori bálványa
Tamássy József partnere,
négy évtizedig tartott a
párnak közös szereplése.
Alig néhány év múltával
Bécsben szerződést kínálnak.
-De melyikben ? – kérdezi ő.
-Építünk egy új színházat.
Mosolyogva hárítja el
a felajánlott szerződést.
Őneki már építettek
ez elöntötte a kérdést.
Móricz félve adta neki
a Sári bíró szerepét,
de ragyogó játékával
mégis elnyerte tetszését.
Nemcsak Bécs színházszerető
közönsége, uralkodó
is hódolattal nézte őt.
Művészete elragadó.
Lujza az udvari páholy,
uralkodó elé térdelt,
és egy rögtönzött szövegű
gyönyörű dalt énekelt,
amelyben kegyelmet kért ő
a tizenhárom magyarnak,
akiket Galíciában
a bitófára juttatnak.
Akkor halálos csend támadt
nézőknek a soraiban,
Ferenc József várta mi van
a dalnak fordításában.
Lujza felé fordulva a
kezével intett neki,
hogy a kegyelmet dalával
a katonáknak elnyeri.
„ Isten kegyeltje volt és úgy
élt a reá bőséggel kiáradó
malaszttal, hogy belőle
ezreknek juttatott. ”
Ezerkilencszáztíz: a
színpadtól visszavonul már,
Nagymamában játszott, melyért
még hatalmas siker jár.
Korda Sándor filmet készít
ugyancsak a Nagymamából,
csak töredékek maradtak,
nem láthatja az utókor.
Hetven éves korában a
Nemzeti Színház előtti
teret róla nevezték el.
Ritka ki ezt kiérdemli.
Több mint hetven évig tartott
csodás színészi pályája.
Ötszáz darabban lépett ő
háromezerszer színpadra.
Az utolsó éveiben
az EMKE fölött lakott,
honnan erkélyéről mindig
a Nemzetijére látott.
Ezerkilencszázhuszonhat
élete utolsó éve,
hatalmas gyászszertartással
búcsúztak örökre tőle.