dvihallyne45 blogja

                             Az erdőben kicsi fenyő,
                               várja érte vajon ki jő?

                              Kivágják és hazavigyék,
                            otthon szépen feldíszítsék.

                              Hiába vár,ő csak marad,
                          rajta szem biz meg nem akad. 

                           Búsúl szegény kis fenyőcske,
                             idén mégsem lesz díszítve.

                             Vigasztalják mind,egyre őt
                              szomorkodó el nem kelőt.

                           Ha kivágnak véged lesz már,
                              feldíszítve meg is halnál.

                                Ő továbbra is kesereg:
                             de nem látnak a gyerekek!

                             Örömet így nem adhatok,
                            hogyha mindig itt ácsorgok!

                             Egy kismadár megsajnálta,
                                puha fészkét reá rakta.

                           Vigyázz reám kérlek szépen,
                             a hidegtől óvj meg engem!

                              Jött a fagyos,hideg idő,
                              örült akkor a kis fenyő.

                                A madarat elbújtatta,
                             fészkét hótól,fagytól óvta.

                             Szél cibálta minden ágát,
                              de védte a kismadárkát!

Messze,messze fent északon,
hol midig hó és jég vagyon,
született két kicsi medve,
összebújnak melegedve.

Hófehérek, csuda szépek,
a világtól ők még félnek.
Tomból,zúg most a hideg tél
és sűrű havat kevergél.

Anyjuk óvja a bocsokat
a kicsi tudatlanokat,
tejével szoptatja őket
a lassan növekedőket.

Kisüt a Nap,eláll a szél,
a kis csapat most útrakél.
Jégtáblák közt úszni kéne,
csak az apró bocs ne félne!

Ismerkednek már a vízzel,
az úszás "művészetével".
Keresnek finom élelmet,
ne szopják az anyatejet.

Hancúroznak,játszadoznak,
most mindhárman vígan vannak.
Vasatag bunda védi őket
a hidegben tekergőket.

                                 Két kis gida
                                mek,mek,mek
                                  édes füvet
                                    legelget.

                               Megszomjaznak
                                 mit tesznek?
                                  A patakhoz  
                                    ügetnek.
 
                                Szomjuk oltják
                                      a vízzel
                                 ugrándoznak
                                    jó kedvvel.

                                  Addig,addig 
                                    ugranak,
                                egy-egy kövön
                                 megcsúsznak.
 
                                   A patakba
                                  pottyannak,
                                  ottan aztán
                                    sírhatnak.

                                   Hideg az a 
                                    kis patak 
                                   a két gida
                                 meg is "fagy"? 

                                Szépen, lassan
                                     kijönnek,
                                   bánatosan
                                   mekegnek.

                                  Meleg napon
                                  száradnak,
                                máskor jobban
                                   vigyáznak!!    

Lesben áll az ordas,
lesi a birkákat,
hegyen egy kis juhász
tereli a nyájat.

Tudja már a beste
nem lehet elűzni,
mert tilalom járja
nem lehet rá lőni.

Puskája úgysincsen
a juhászbojtárnak,
ki csak őrzője
e csodaszép nyájnak.

Hű társa kutyája
ki segít terelni,
farkasnak a szagát
messziről megérzi.

Vad csaholással az
ordasra is támad.
Itt a botom,ihol
verem a bundádat,

szalad a juhász és
segít ő társának.
Elűzik a farkast
jó ez a szép nyájnak!

Nem lett bárányhús az
ordasnak ebédje,
győztek most a társak
ez a mese vége!

Felhő takarja a Napot,
egy kis sugár kandikál ott.

Lesi, várja megszökhessen,
és a Földre lejöhessen.

Vidámságot,fényt hogy hozzon,
szép csendesen itt maradjon.

A kis eltévedt napsugár
szobám falán táncot jár.

Az árnyékkal kergetőznek,
búbánatot ők elűznek.