dvihallyne45 blogja
Gyászdvihallyne45• 2012. október 27. 20:14
Édesanyám halálára
Az volt életemnek
legszomorúbb napja,
mikor anyám szíve
utolszor dobbana.
Megállott a jó szív,
nem bírta már tovább,
nehéz nyocvanöt év
otthagyta a nyomát.
Fáj az nagyon nekem,
vége életének,
csak az a vigaszom
vége szenvedésének.
Szívemben emléke
mindig élni fog,
utólsót dobbanva
emléke is elfogy!
2005-ben a versírásom kezdetén született a versem.
dvihallyne45• 2012. október 1. 15:13
Meg nem született
ami engem éget,
a meg nem született
kisgyermekem végett.
Rossz helyen indult ő
a fejlődésének,
méhemen kivül nem
volt esély életnek.
Halálával majnem
engem elragadott,
egy nagyon gyors műtét
ami visszahozott.
A műtét sebei
gyorsan begyógyultak,
lelkemen ütöttek
azok nem apadtak.
Reményem is elszállt,
hogy valaha szülök,
sajgó fájdalomba
majd bele őrülök.
Nem segít ezen csak
párom szeretete,
az engem éltető
el nem múló hite.