Virág dicsőítés

Szomjas lelkem virrasztva keres,

aszott virág, alig gyökeres.

viruljon kősziklád tövében,

ámulva a nagy dicsőségen.

Mert irgalmad nekünk az élet,

szirmomon fakadjon fel ének.

Levélkarom imára tárom,

bőven táplált vagyok immáron,

ha jön is a sötét éjszaka,

betölt engem kedves illata.