Kapcsolatban

dufmar•  2021. december 4. 21:08  •  olvasva: 55


Mint az áttetsző lapos halak,

tenger mélyén nincsenek falak,

olyan szeretnék lenni Neked,

világossággal világíts meg.

Az elektromosságod nem félem,

már nem ráz meg ott a mélyben.

Ott Te vagy az éltető közeg,

te bennem vagy és enyém öled.

Miképp az alga, mit lenyelek,

és én is részed vagyok Neked,

ketten élünk úgy közösségben,

mindegy, hogy magasban vagy mélyben,

hogy bár mellénk beférnek sokan,

kettőnké a miért és hogyan.

E bensőséges kapcsolatot

sem én, sem Te tovább nem adod.

Miénk a köves tengerfenék,

a víz, a part, a hegy és az ég.

A teremtést együtt öleljük,

magunkat a másikban leljük,

és kinek ez kétséges volna,

mártózzon meg a szép habokba.

2021.11.15.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!