Hálából

Hol legszebb éke van az égvilágnak,

hová az angyalok is csodálkozni járnak,

arra a szent helyre, oda vigyél be Uram,

hol kérub, szeráf is lábujjhegyen suhan.

Lássam felvillanó fényét örök szépnek,

érezzem lángját szereteted melegének.

Mit hogy lángját, tízezer Napnak tüzét,

melynek egy szikrácskája bennem is ég.

Hálából arcra Felséges teelőtted, hadd

boruljak, mert életem életedbe szőtted.

Nem élhetek ezentúl csak magamnak,

osztanom kell szikráját a malasztnak,

és bárhogyan osztom azt szerteszét,

soha el nem fogy, marad bennem még.

Dufek Mária

2021.11.07.