Fontold meg!

Örök bölcs, arcodon pihenjen lelkem meg,

tekintetem őrizze drága Szent szemed.

Elutasítom felém az imádatot,

korbácsot küldök, magamból másolatot,

annak, ki tán Nálad jobban engem keres,

hogy bűnös életét szívéből bánja meg.

Egyedül Te magad vagy mint a tiszta hó,

embernek embert túl dicsérni nem való.

Küldhet barát jó szót, kedves apró jelet,

ám az imádatot tartsa meg csak Neked!