Ahogy a kék vízből meztelen kilépett,
bőre szépsége szemébe beleégett.Ujjai a hárfát most hiába nyúzták,gyere, lesd meg közülünk, a bokrok súgták.És ő ment, mint holdkóros, megszállott.Uriás neje, Betsabé állt ott.Katona első sorba, hős legyél,feleséged miatt ugyan ne félj!Így szerezte meg csellel és orvul,kivel hálni mert gonosz bitorul.Nem is lett rajta ezután áldás,Nap színe előtt családgyalázás.Egy mégis, fia lett, bölcs Salamon,de a nők erőt vettek valahol.Mert botláskövek és nem nővérek,hol nem Krisztusért forrnak a vérek.
