dufmar blogja

dufmar•  2019. február 18. 07:19

Pincénk

Pincénk volt, rossz levegőjű, dohos, 

sötétség benne s a por bársonyos. 

Feljő vakablak dióhéj, pocok, 

seregnyi emlék, ha rágondolok. 

Percekig időzöm a régmúltban, 

miként álltam ajtajában dúltan. 

Dülöngélő garádicsán félve, 

hogy léptem fényből a vaksötétbe. 


Játék   vakablak, seregnyi, dióhéj, percekig szavakra.

dufmar•  2019. február 4. 07:09

Ülj mellém



 Ülj mellém, gőzölög teánk. 

 Fáradt madár,

 az est les miránk.

 Virág bódít, denevér sikít,

 gyertyaláng táncol,

 körülötte néhány

 kíváncsi

 bogár viháncol.

 Az utcalámpa 

 csillagokkal flörtöl,

 távolodik az ég, fekete  

 vak selyem, a földtől.

 Szirmokat szór 

 játékos kedvében

 az esti szellő,

 óvón mosolyog égen

 a hold, büszke delnő.

 Fénykoszorú, 

 béke száll szíveinkre

 és a tájra. Igyuk meg

 kedvesem a teát,

 elég ez mára.


Dufek Mária

dufmar•  2019. január 30. 07:29

Befutott a tél



 Ablaknak a 

fagy csókot ád

kivirágzik  

a jégvirág.

A rénajtón

macska nyávog,

künn az ágon

varjú károg. 

Reszket az eb

a ház elött,

befutott a tél

ma délelőtt.


Dufek Mária

dufmar•  2019. január 29. 21:06

Szelíd vallomás



Egy tavaszi napon igazán

elgondolkodtam sorsunk felett,

akkor, ott meleg napsütésben

a szívem cseppet felengedett.


Nem kis idő, húsz év szaladt el,

s te még itt ülsz szemben velem,

kockás terítőn pihentetem

már megfáradt kezeden kezem.


Nem tudjuk mennyi van még hátra 

napjainkból, sok vagy kevés, mint

a tavaszi napra borul ránk

alkony, az örök semmittevés.

 

Ott a túlvilági csöndben, ha

találkozunk és rád ismerek,

már nem vesztegettük hiába

ezt a kurta földi életet.


Dufek Mária 

2017.01.29.

dufmar•  2019. január 28. 07:22

Téli estén



Fagyott vizek fölé

sátrat vont az ég,

én láttam tündérét

miként jégre lép.

 

Könnyeket hullajtott,

csillagcseppeket.

Virág nyílt mindenütt

fényes este lett.


Ég és föld csillogott,

szájtátva álltam.

Színes pillangókat

pelyhek közt láttam.


Látomások jöttek,  

színpompás csodák.

Versek nyíltak bennem,

hogy éljek tovább?


Szótlan már nem lehet,

szívem szakadna,

hisz oda vannak a

mesék faragva!

 

Dufek Mária  

2017.01.28.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom