Segélykérő sorok... a kész szonett

Segélykérő sorok

Elvakart érzések távoli fájása,
mikor gyűl a méreg bőröd alá zárva,
mikor érzed: kéne gyógyír a sebedre,
de csak új bántás jön, s a rossz gyűlik egyre.

Kerüld el a sötét, eldugott sarkokat -
- ott nem hallja senki panaszos hangodat.
Állj ki bátran s tárd fel zúzott életedet,
nyújtózkodj, s így talán elérik kezedet...

Nem jó az éveket páratlanul, árván
lepergetni, várva lesz-e még szivárvány,
eljön-e még, kire mindöröktől vártál...

Kérd a segítséget, most rimánkodj érte,
hisz ki flastromot tud szíved nyílt sebére,
vele boldogság is tiéd lehet végre...

***********************

(...ez akkor tényleg a végleges verzió, és a végelges cím :)))...)