Mikor a nincs sincs

dreaming58•  2009. június 3. 16:55

 

Mikor a nincs sincs
az már talán a vég,
így nem érdekel
mi is jöhet még...

Nem is emlékszel
milyen volt rég,
mikor feletted is
kék volt az ég...

Most nincs nappalod
s nincsen éjjeled,
senki nem törődik
mi is van veled...

Senki sem kérdezi
mi a baj, mi fáj?
Ilyenkor tudom jól:
sírni muszáj!

Gyere és sírd hát ki
vállamon magad,
s talán ha az segít
majd súgok szavakat...

...szavakat mik talán
vígaszt nyújtanak,
sebzett szived
itt nyugalomra lel

a hüvös félhomály
lágyan körül ölel,
a távolból tétován
egy halk dallam szól...

(...érzed? a megnyugvás
itt kószál valahol...)
 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582009. június 3. 23:28

Várlak - van még hely :)
...és köszi :)

Törölt tag2009. június 3. 22:23

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2009. június 3. 22:23

Törölt hozzászólás.

dreaming582009. június 3. 22:01

Gyertek csak bátran - elég ''széles'' - ha meg nem, majd vetésforgót alkalmazunk ;o)

narnia2009. június 3. 20:56

jöhetek én is ?

Azt a kószálót már rég keresem :))

Törölt tag2009. június 3. 20:28

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2009. június 3. 20:14

:-)

dreaming582009. június 3. 19:59

Gyere Drága! Itt a vállam :)
(...aztán én jövök ;o) ...)

RiotPoet2009. június 3. 17:10

Oké, akkor máris megyek és kisírom magam a válladon! Úgyis tudom, hogy nekem írtad ;)
Nagyon jó vers!