[fohász]

Ó, kérlek adj nekem időt-
-adj időt, hogy szerethessem őt...
Szerethessem, mint napfényt a virág,
mely ha kél a nap, szirmát kitárja,
az áldott fényözönt úgy várja...
Én is így várnám, szívem kitárva,
szemem ragyogva, ajkam mosolyba,
s ha végre itt volna,
boldogan zárnám karomba...

...úgy kérlek: adj időt-
-vagy ha azt nem, hát adj erőt
hogy tudjam elfeledni őt...

 (...régen keletkezett, még nem volt "telefonos kapcsolat" sem...)