Élet-kirakó - újra :S

Most az enyém csak fél élet
amit csak félig élhetek,
talán nem nagyot tévedek
s nem fantomképet kergetek...

Barangoltam zord hegyeken,
kószáltam bús völgyeken,
keresgéltem szüntelen
azt mi enyhet hoz nekem.

Kutattam a felhők felett,
a hold udvarába belesek,
csillagszikra fényfátyola
is fellebben egy keveset -

- had láthassam: hátha ott van
tán itt végre rámtalál
szürkeségből derűre vált
majd tőle a nagyvilág!

...merre van az, ki úgy érzi
hogy nem kell más csak én,
mondd, honnan jön el az kivel
egész lesz majd a fél...

...most másik felem keresem,
s azzal magam is meglelem -
- hisz minden részlet lényege
hogy létem egésszé tegye...

˙************************

(...az utolsó versszak rögtönzésképpen kezdte pályafutását - mostanra verssé "nőtte ki" magát :) ....)

Most ezzel is úgy jártam: találtam benne egy ékezethibát, és miután javítva elmentettem, a blog elejére sorolta a rendszer (2008-as dátummal - akkor még nem is voltam tag itt ;o) - így újra felraktam :S