Csepp - mese

Esik az eső s itthon vagyok,
nézem a vízcseppes ablakot,
fejemben peregnek a gondolatok-
-jó lenne megfogni a pillanatot:
ha az égből esőcsepp hull le,
s még épp nem ér a forró földre
- hisz néha vágyunk nem szerény -
még benne csillan a remény:
 
...lehetne akár végtelen tenger -
- zúgó hullámok fehér taraja,
vagy friss vizű patak habja,
nem holmi korlátok rabja,
nyargalna boldog révületbe,
kis kavicsokat megfürdetve,
parti gizgazzal incselegve,
felfröccsenve, ha úgy hozza kedve -
- de akár lehet széles nagy folyó,
hajókat hátán vígan dajkáló,
hidak alatt zubogva átfutó-
-és végül lehetne tiszta tó,
csónakokat lágyan ringató...
 
...ez mind lehetne, de legtöbb
cseppecske sablonvégre jut:
sárrá lesz legott, ha földre fut -
-s nem ejtek könnyet érte mégsem
mert ha kisüt az áldott napsugár
a cseppecskére vár boldog szépség
hisz visszaáhítja őt a kék ég
illanva földről ha elpárolog
éket fest lásd, a mennybolt homlokán:
ívével átölelve ott ragyog
a mesehíd, a csodás szivárvány..

***********************

(...a napokban egy zápor "hatására" írtam... :) )