Banális történet

dreaming58•  2009. május 25. 09:40

 

...úgy nevettem önfeledten
jókedvem az égig lebben
szellő szárnyán felröppentem
majd hirtelen földre estem
most itt állok döbbenetben
minden kincsem eltemettem
ebbe majdhogy tönkrementem
pedig én csak megszerettem
s tudom: végleg elvesztettem
könnyem koppan néma csendben...

 

*****************************************

 

(...nem teljesen ez a helyzet, de majdenem - a "földre estem" rész valós...

Ez a jelen - már nem férjemről szól - persze...)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582009. május 25. 16:30

Szia Miriam!
A mélt megkaptam, nem soká válasz megy :D
Interjúról Mickynek írtam az előző (Portré) versnél - ott olvasd, majd bővebben a mélben :D

miriam2009. május 25. 16:07

ha már a földön /s nem a padlón/vagy az jó!!:)
remélem sikerrel jártál az állásinterjún?:))

Törölt tag2009. május 25. 10:21

Törölt hozzászólás.

dreaming582009. május 25. 10:18

Köszi!
Remélem működik :D Mára sem árt egy adag - megyek állásinterjúra :)
Most indulok... :D

Törölt tag2009. május 25. 10:06

Törölt hozzászólás.