docsgizella blogja

Ha fáj!

Nem mindig látszik rajtunk ha valami fáj.

De a lelkünk bent kiabál.

Nem mindig sirunk ha fáj valami..

Inkább magunkba folytjuk,hogy nelássa egy valaki.

Amikor sok bántás már nyomja a lelkünket.

Ha kiadhatnák valahogy,

Talán megkönnyebűlhet. -Dócs Gizella-

Szeretlek Téged!

A szívem és a lelkem egyet érez, 

hogy mindennél jobban szeretlek téged.

Ha látlak a szívem gyorsabban dobog

A lelkem csak veled boldog

Nem hittem, hogy létezik határtalan boldogság.

De amióta az életembe léptél ez már valóság.

Nem bízni kell, hogy örökké így maradjon

Tenni kell érte, hogy a tűz ki ne aludjon.

Melegséget hoztál a szívembe 

Én boldogságot adok neked cserébe 

Szeretni foglak míg világ a világ

Nekem te hoztad el a csodát.

-Dócs Gizella-

Ballagás 2020 

Eljött az utolsó év mit izgatottan vártunk,

tudtuk, hogy a végére érve elbúcsúznak diákok, tanárok

Elhagyjuk az iskola padot ,de a szívünkből ott hagyunk egy darabot

Tervezgettük a ballagásunk napját elképzeltük hogyan éljük majd át, 

Sok emlék köt minket az iskolához,

Tanárok diákok és jó barátok.

Sok-sok szép nap sokszor hallott csengő,

de most a pont helyére nem kerül csak vessző.

Hónapok óta az iskolák zárva,

tanulhatunk egy magunkban a szobánkba  zárva.

Nem szol a csengő nem hangos az udvar,

hiányzik minden és ez már a lelkünkbe mar.

Tanítónk ránk szol legyetek csendben,

különben nem mehetek ki a következő szünetben.

Csendben lennénk még csak nem is mozdulnánk,

csak lehetnénk újra az iskola udvarán.

Mi végzősök úgy zárjuk le a nyolc évet,

hogy egy ünnepség minket nem illet?

Szeretnénk együtt búcsúzóul végig járni a termeket, 

és egy pillanatra felidézni az iskolai emlékeket.

Hadd vigyük az életbe ezt a pillanatot magunkkal, 

megelégszünk egy ünnepélyes zárt kapukkal.

( Cigánd,2020.május 15. Dócs Gizella)