Valahol

dobosigyorgy•  2015. június 19. 20:59

Majd, ha mindenhol leszek, vagy sehol,
Nap fénye engem mindig átkarol,
ha Holdból hiányzik egy nagy darab,
gondold,abból lett nekem egy falat.
 
Ha felhők takarják majd kék eget,
rajt ülök én és nézlek Tégedet,
ahogy a felhő, én is fáradok,
vele együtt majd földet áztatok.
 
Ha szél fújja fákon sok levelet,
szellő szárnyain én is létezem,
ha már rombolna mindent szüntelen,
 
közbelépek és én nem engedem.
ha nem látsz mást,csak síron képemet,
hidd el, hogy én lám, mégis létezem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2015. június 20. 20:15

@Ametist: Timike köszönöm szépen.Puszi

Ametist2015. június 20. 15:01

Versed tetszett, a baba pedig gyönyörűűű!

dobosigyorgy2015. június 20. 10:20

@kapocsi.ancsa: Ancsika köszönöm szépem.Puszim Nektek!

kapocsi.ancsa2015. június 20. 06:48

szép..ha szomorú is
Vigyázó...