Okos kiscsikó

Künn a réten egy kis csikó
nagy vidáman legelész,
ahogy közben ő felnézett,
meglátta, hogy nagy a vész.
 
Állomáson volt egy vonat,
de utas nélkül megy tovább.
és ott ült egy öreg néne,
mellette két nagy kosár.
 
Meglátta, hogy szomorkodik,
könnye hullik, csak potyog,
vajon, haza tud- e jutni,
mert a pénze elfogyott.
 
Elköltötte gyógyszertárban,
gyógyszer kellett őneki,
férje otthon nagyon beteg,
hullnak már a könnyei.
 
Hogy adja ő akkor oda,
ha a vonat elrobog,
fáradságtól beteg lába
már nagyon rég megrogyott.
 
Odament a kicsi csikó,
lehajtotta a fejét,
nénje kérem, ne búsuljon
hazaviszem, ha kell, én.
 
Itt van épp egy kicsi kocsi,
kössön gyorsan elébe,
hazaérünk egy kettőre,
nem kell várni estére.
 
Öreg néne bekötötte
kocsihoz a kis lovat,
felpakolta két kosarát,
nem várja még jön vonat.
 
Hazaértek ők már délre,
férfi gyógyszert kaphatott,
a kiscsikó jutalomból
kapott ám sok abrakot.
 
Elment volna, de kérlelték,
ne menjél te sehova,
lesz itt néked majd jó helyed,
minden este vacsora.
 
Reggel is kapsz ám abrakot,
legyél te még itt velünk,
a kedvünk is mindig jobb lesz
és közösen nevetünk.
 
Hallgatott a kicsi csikó,
jól van, akkor maradok,
ha városba kell mennetek,
én veletek haladok.
 
Ti ültök a lovaskocsin,
én meg húzom szaporán,
amit majd ott vásároltok
hazahozom, bizony ám.