Kis motorom

Volt nekem egy kis motorom,
vágyott Afrikába,
elindult hát két keréken,
nem volt neki lába.

Odaért a tengerparthoz,
gondolkodni kezdett,
de nem tudott szegény úszni,
őneki ez nem ment.

Arra jött egy jó nagy gólya,
szárnya alá vette,
Átrepült a tenger felett,
majd szépen letette.

Bejárta ám nagy Afrikát,
benn a sűrű erdőt,
csinált utat ő magának,
nem is hívott mentőt.

Meglátta a nagy oroszlán,
csodálkozva nézett,
ilyent még itt sosem látott,
talán most eltévedt.

Lám a motor odahívja,:
- ülj fel reám kérlek,
mutasd nekem a jó utat,
soha le ne térjek.

Így szólt most a nagy oroszlán:
- induljál el balra,
meglátod,hogy én hol lakom,
csak ne mássz fel a falra.

Odaértek, megpihentek,
másnap útra keltek,
elefántok csordájához,
mígnem odaértek.

Nézett ám a nagy elefánt,
ilyent még nem látott,
szép hangjával jót trombitált,
a motor visszavágott.

Tudok most ám én is ilyent,
figyeljél csak némán,
bekapcsolta a dudáját,
futottak most szét ám.

Jót nevetett a motorom:
- ne menjetek széjjel,
ezzel jelzem,ha eljövök
legközelebb éjjel.

Megmosdatták, megtörölték,
elköszöntek szépen,
tengerparthoz visszatérve,
gólyát ismét nézte.

Vigyél vissza tenger felett,
nagyon szépen kérlek,
mire gazdám felébredhet,
arra hazatérjek.

Szárnyam alatt újra viszlek,
csak kapaszkodj kérlek,
kismotorom megérkezett,
mesémnek is vége.