dobosigyorgy blogja

Tiszták a lapok,
csak betűk vannak benne,
sehol egy folt,
szamárfül nélkül
árválkodik a polcon.
Szomorú magában,
nem kell senkinek,
tán nem oda került,
hol kéne lennie.
 
Így szomorkodik
többiek közt bújva,
nem is keresik
így múlik a sorsa.
Ismeretlen marad
ebben a szobában,
de hallottak róla
a Tengeren túl is.
Ahol nem a moly rágja lapjait.

Én láttam mosolyogni,
Kit Te furcsán néztél,
vagy fejed elfordítva
siettél tovább.
Így tűnsz el nyomtalan,
értéket hátrahagyva
észre sem veszed
De ha eljön az idő,
lehetsz úgy Te is.
Magad elfogadni
képtelen leszel.
Lépj vissza kicsit!
Képzeld el magad!
Értékeld újra az életed,
mit hagytál veszni!
Ó! Micsoda világ!
Hogy érezni tudj,
mondj egy pár imát!

 Tudod, hogy néha kéne már tenni,
de mégis könnyebb egy helyben lenni,
alig pár lépést kellene tenned,
de jobb egy helyben,mintsem, hogy menned.
 
Jobb ülni Néked egy karosszékben,
mint tenni éppen, valamiképen,
ilyenkor lelked talán megnyugszik,
minthogy a tested, csak egyet ugrik.
 
Milyennek látod, ezt a világot,
ha magadat már ebből kizárod,
lehet, hogy könnyebb,most még így lenni,
amit most tennél, tán jobb a semmi?
 
Magad ha egyszer esettnek látod,
a jót akkor majd, minek is várod?

Furcsa érzés támadt bennem,
vajon én most mit is leltem,
volt nékem egy kívánságom,
de azt sehogy nem találom.

Valójában ez úgy történt,
városunknak ünnepségén,
valakivel találkoztam,
egy számot én át is adtam.

Gondoltam,hogy csak felhívja,
egy időben szabad volna,
de én lettem nagy tévhittbe,
telefont azt fel nem vette.

Bizony én Őt ma felhívtam,
de kitérő választ kaptam,
mindenféle kifogások,
épphogy nemcsak nyafogások.

Igaz az,hogy nem is igért,
nem tette meg,mégis miért,
tán őneki az nem számít ,
aki sérült,tehet bármit.

Igazából most sem értem,
hogy én miért pont őt kértem,
tán máshova kéne mennem,
vagy a Jóistent kell kérnem.

Hol maradt már az a lélek,
elmúlt már az érzelem,
mihez fűzi majd az érdek,
nem tudhatja senki sem?

Elfelejti mit kell tenni,
ez egy szörnyű állapot,
más emberen segíteni,
jó érzéssel sose rossz.

Lehet,hogy tán Ő nem tudja,
vagy a lelke elfogyott,
tán pénz nélkül jót is tenni,
néki furcsa állapot.

Egyszer talán Ő is kérhet,
milyen érzés lesz neki,
ha semmi jót nem remélhet,
az álmait kergeti.

Lehet gazdag,pénzben úszhat,
boldogsága odalesz,
gondolja át majd a múltat,
Kinek mit- és hova tesz!