dobosigyorgy blogja

Van aki egy életen át

csak farsangost játszik,

olyan vastag bőr a képén,

az arca nem látszik.

Annyi mindent ígér Néked,

semmit nem kapsz Tőle,

ha tönkremész, nem érdekli,

csak jusson tetőre.

Nem kell ott a sok diszítés,

akadhat már bőven,

Nálad szakadt a kerítés,

de nincs kidülőben.

Hogy milyen lesz a farsangod,

nem tartasz Te tőle,

fánk legyen majd a botodon,

nem baj, ha nincs lőre.

Járd az utat maskarában,

menj be minden házhoz,

nem kergetnek az utcában,

csatlakozhatsz máshoz.

De amíg Ti így mulattok,

van kinek csak álca,

nem érezheti jó magát,

vonul diliházba.

Mert a végén egyedűl lesz,

nem lesz majdan társa,

magányosan éldegélhet

majd a zárt szobában.

Lesz Neki majd ott cselédje,

nem a vizkit hordja,

hanem majd a gyógyszerkocsin

gyógyszert adagolja.

Akkor jön rá majd, hogy mit ér,

a hatalmas álca,

késő az már, de nem tudja,

és örökké bánja.

Sétálnak a csillagok

odafent az égen,

és én mégsem szárnyalok,

maradok itt szépen.

Figyelj Te is felfelé,

nézd az égi tájat,

nem jöhet ő lefelé,

ott van neki járat.

Mondhat nekem bármit is,

akármilyen szépet,

nem biztos, hogy az hamis,

van egy égi képlet.

Maradjunk csak olyanok,

amilyenek voltunk,

jönnek - mennek vonatok,

de ez a mi sorsunk.

Nem feledem el soha,

hogy honnét indultam,

nem vagyok én ostoba,

a földön maradtam.

Te sem feledd sohasem,

hogy honnét indultál,

az a lényeg, azt hiszem,

hogy ember maradtál.

Varázscérna elindult,

nem látni a végét,

mert az nagyon bonyolult,

nem kötsz vele kévét.

Megy aztán ott szerte-szét,

hiába is várod,

de hát te az elejét

soha nem találod.

Látod, milyen bonyolult,

furfangos e játék,

de az mindig elgurult,

ne keresd a másét.

Találd meg a tiedét,

azt az utat járjad,

tekerd gyorsan elibéd,

talán meg is szárad.

Varázscérna nem szárad,

különleges fajta,

ha szeretet nem árad,

szöges drót lesz rajta.

Őrzöm a titkot,

de hidd el,hogy fáj,

ettől az élet még

pereg tovább.

Amit én hallok,

jól eltárolom,

senkinek soha már

nem adhatom.

Mert,hogyha titok,

az így is marad,

nem vagyok rádió,

hallgassanak.

Van ki azt hiszi,

hogy hamis vagyok,

de azért most köszi,

elballagok.

Őrzöm a titkot,

mert nagyon muszáj,

becsben így élhetek

csakis tovább.

Anya mond, miért könnyezel?

- nyíssad ki végre kék szemed,

ne sírj,csak mosolyogj nekem,

látod,már én is könnyezem!

Rossz voltam,miről nem tudok,

ne haggy itt,apa itthagyott,

ne engedd,kérlek Istenem,

nélküle úgyis elveszek.

Anya nézz,figyelj énreám,

jó leszek,vigyázz még reám.

velünk vannak az angyalok,

látod,már én is jó vagyok.

Nem voltál rossz kisgyermekem,

másért fáj most az én szívem,

félek,hogy mindent itthagyok,

nem látom felnőtt holnapod.

Tudod?-most nagy beteg vagyok,

ígérem,még meggyógyulok,

ne sírj,mert én nem sírhatok,

látod, még mindig itt vagyok.

Anya kérlek!-maradj énnekem,

hidd el,majd én is nagy leszek,

ne félj,én meggyógyítalak,

minden nap felviditalak.

Istenem tedd meg énnekem,

anyukám sok évig legyen,

ne törje szívem fájdalom,

csak neki szóljon a dalom.

Hidd el,hogy mindig jó leszek,

kérlek,csak Őt tartsd énnekem,

szívemben vidámság legyen,

Ő kell,hogy maradjon nekem.

Egy privát beszélgetés hatására írtam.