Jön a jó

dobosigyorgy•  2013. december 19. 17:51

Kőszoborként szenved
folyton egymagában,
melegtől nem enged,
sír csak bánatában.

Jő egy áldott lélek
és megsimogatja,
felenged az nyomban,
bánat csak volt rajta.

Vidám életét Ő
ahogy visszakapta,
nincs már visszatérő,
nem lesz senki rabja.



Egy verset olvasva írtam.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2013. december 20. 15:05

@Mikijozsa: Miki hálás szívvel köszönöm.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

Mikijozsa2013. december 20. 13:40

Hihetetlenül szép:) Gratulálok.

dobosigyorgy2013. december 20. 13:27

@Kicsikinga: Kingácska hálás szívvel köszönöm.
Sok szeretettel:-Gyuri

Kicsikinga2013. december 20. 10:33

A kő is képes meglágyulni, ha megsimogatják!
Szépen gondoltad tovább a verset!

dobosigyorgy2013. december 20. 08:23

@Doli-Erzsi: Hálás szívvel köszönöm.
Öleléseimmel:-Gyuri

dobosigyorgy2013. december 20. 08:23

@baramara: Marianna hálás szívvel köszönöm.

Doli-Erzsi2013. december 20. 06:38

Szép!

baramara2013. december 19. 21:46

Kedves vers, Gyuri! :)