Forgás

Akárhogy fáj, múlik a nyár,
barnulni kezd a határ,
tarkák a levelek,
őszülnek emberek,
csodára hiába vársz.
 
Múlik az ősz, s eljön a tél,
mondd, attól mit is remélsz,
jönnek a hidegek,
vacognak emberek,
kandalló mellett így élsz.
 
Jön a tavasz, a kis ravasz,
fák is már kacsintanak,
nyílnak a levelek,
ontják a zöldeket,
emberek ragyogjanak.
 
Eljön a nyár, virágos táj,
tücsök is jót muzsikál,
mondják az emberek,
éjszaka ne tegyed,
aludni kicsit muszáj.
 
Megy az idő,haladni kell,
versek se tűnjenek el,
így marad meg a múlt,
papíron, s nem alul,
hát nézzél az égre fel.