Érzelmi világ

dobosigyorgy•  2015. március 4. 10:48

Holdnak a fénye csak nappal gyászol,

éjszaka pedig vidáman táncol,

van mikor kerek, máskor meg kifli,

tudod, a fényt ő így szokta vinni.


Nappal már néki eltűnik fénye,

ekkor a Nap lép az ő helyébe,

így jönnek sorba, váltva világít,

hol most az egyik, majdan a másik.


Így látni őket, mind valahányszor,

kivéve, mikor mindegyik gyászol,

ilyenkor tudod, az szokott lenni,

felhő takarja, csak ott tud menni.


Láthatod, milyen az égi sorsok,

és ezt a szívben ugyanúgy hordod,

van mikor borult, máskor meg fényes,

bárhogy is legyen, de szívnek édes.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2015. március 6. 11:15

@mezeimarianna: Köszike.Puszi.

mezeimarianna2015. március 6. 04:33

"sajtból van a Hold...":)

dobosigyorgy2015. március 4. 23:28

@Ametisz: Timike köszönöm szépen.

dobosigyorgy2015. március 4. 23:27

@BakosErika: Erika köszönöm szépen.

Ametisz2015. március 4. 20:09

Szeretem verseidben a fodrozódóan örvénylő gyengéd kis rím "harapásokat" :)

BakosErika2015. március 4. 19:56

Szép lett.
Szeretettel olvastalak. :)

dobosigyorgy2015. március 4. 13:14

@kapocsi.ancsa: Ancsika köszönöm szépen.Nektek is csodásat! Puszi

kapocsi.ancsa2015. március 4. 13:11

dallamos, mint sokszor
szép napot :)