Elgondolkodva

dobosigyorgy•  2016. december 29. 20:29

Megbíztam benned, amikor jöttél,
pedig te még csak nem is köszöntél,
egész esztendőn csak reád vártam,
aranyhalat én, hogy megtaláljam.
 
Most pedig fogod, cserben hagysz engem,
nem jártam én sem a fellegekben,
tudom, most néked ez lesz a végső,
jön majd egy újabb, hogyan lesz kék ő.
 
Vajon én akkor, hogy bízzak abban,
mikor sokaknak nem lesz már paplan,
azt mondják:- így is szabadon élnek,
pedig ők mégis mindig csak félnek.
 
Tudom az ember túl sokszor téved,
azért lett rossz már rég ez a képlet,
ne bízzál soha már a csodában,
ha nem juthatsz a fűtött szobában.
 
Látod:- már sokszor Isten is téved,
azért is tűnnek már el a fények,
ha lehet, mégis Te nagyon bízzál,
hogy aki kint van olyant behívjál.
 
Akkor majd tényleg úgy ünnepelhetsz,
ahol az Isten, mellette ülhetsz.
de addig is csak Te nagyon várjál,
éjféli hangért egy zongoránál.
 
Szólal a harang, durran a pezsgő,
vigyázzál arra, ne legyél első,
hogy sorban álljál, meg kell ezt szokni,
legyen csak annyid, ne kelljen lopni.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ametisz2017. január 6. 22:21

Azok a gondolatok..... csodák :)
BUÉK!

dobosigyorgy2016. december 30. 16:55

@BakosErika: Erika köszönöm szépen.
Neked is Nagyon Boldog Új Évet Kívánok Sok Szeretettel!

BakosErika2016. december 30. 15:42

Hát igen Gyuri, jól látod.
Szeretettel gratulálok és BÚÉK!