Égig érő fák

dobosigyorgy•  2019. június 30. 20:45

Nagyra nőttek a kicsi fák,
égig ér a tetejük,
elfárad egy öreg ember
gondolatban elmerül.
 
Nem gyújt rá a pipájára,
úgy tiszta a levegő,
fent ugrál egy kicsi mókus,
őneki ez kedvező.
 
Fűrész hangja nincs is arra,
fát nem vág ott senki sem,
hagyják hogy a fáradt ember
alattuk majd megpihen.
 
Bújócskáznak a gyerekek,
figyelik a madarak,
ne vesszen el egyikük sem,
így a jókedv megmarad.
 
Maradjon meg az az erdő,
ahogy van az csodaszép,
meg is véd az minden rossztól,
amikor Te odaérsz.
 
Védjed akkor azt az erdőt,
és a sok kis madarat,
kis mókus is ugrándozzon,
dalol az, ki ott halad.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2019. július 3. 15:48

@Mikijozsa: Köszönöm szépen.
Szép délutánt!

Mikijozsa2019. július 3. 07:19

"Maradjon meg az az erdő," nekünk az a jó, gázzal fűtök fejszéből kapát fabrikálok, gratula a vershez, nagyon jó

dobosigyorgy2019. július 1. 21:07

@SzaipIstvanne: Köszönöm szépen.
Szép álmokat!

SzaipIstvanne2019. július 1. 11:38

Sajnos az idojaras nem vedi most a fakat. Lattam a hiradoban
szegenyeket tovestol cibalta ki.
Kulonben versed remek, mondanivalojaban is es olyan
szep a ritmusa.

Szep napot.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom