Dacos élet

dobosigyorgy•  2016. november 24. 20:13

Jelenben élsz,
tagadnád múltad,
de nem tudod.
Mikor nem látja
senki könnyeid,
hullnak, de kísért
a ma daca
Ha ránézel,
emlékek törnek
a mélyből, de
rózsaszín fátyoltól
nem látod jövőd.
Ha késő lesz,
csak emlékezni, de
Kire, vagy mire.
Vedd le már magadról
a rózsaszín fátyolt,
s láss tisztán
az elmúlt mélyben
és nyisd ki a szíved.
Ne hagyd veszni a mát,
hisz enélkül

nem lehet jövő.
Ne csak emlékezz,
 mikor már késő,
hisz akkor csak
kísért a múlt.
Hívő, vagy csak
Rád ragadt bélyeg,
mit törölni
szeretnél Magadról.
De minek a hit, ha
a dac erősebb nála.
Ne csak emlékezz
majd, inkább a
jelenben ÉLJ!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2016. november 25. 20:20

@BakosErika: Erika köszönöm szépen.
Sok szeretettel

BakosErika2016. november 25. 19:15

Ne csak emlékezz,
mikor már késő,
hisz akkor csak
kísért a múlt...

Így igaz Gyuri. Remek vers.

dobosigyorgy2016. november 24. 21:08

@kicsisara: Köszönöm szépen.

kicsisara2016. november 24. 21:03

Nagyon tetszett..

kicsisara2016. november 24. 21:02

@Bugatti350:
Ez kedves volt 😊

dobosigyorgy2016. november 24. 20:49

@Bugatti350: :))

Bugatti3502016. november 24. 20:44

Köszönöm a felvilágosítást! :) kicsisara írása mondatta velem a hozzászólásomat ! :)
Viszont szép estét, Gyuri !

dobosigyorgy2016. november 24. 20:31

@Bugatti350: Pedig nem. Reggel volt kis időm a busz átszállásra várva.05.05 és 05.20 kötött. Ezek a gondolatok jártak a fejemben.
Üdvözöllek.
További szép estét!

Bugatti3502016. november 24. 20:25

Kedves Gyuri !
Mintha egy frissen olvasott személyes írásra írtad volna ezt a verset! .)