Az én sorsom

Veszélyes játékot űzök a széllel,
és korbáccsal ütöm én azt most széjjel.
De keményen fogom mindig az ostort,
magamért teszem, hisz ez az én sorsom.
 
Nem hagyom néki, hogy énvelem játsszon,
inkább majd ráütök, ha kell még százszor.
De azért tanulja végre a rendet,
jobban jár, nagy ívben kerüljön engem.
 
De ha nem érti meg, kap majd még százszor,
húzzon el azonnal, járkáljon máshol.
Jegyezze! Sorsomat én tartom rendbe,
Hiába kavarog, nálam csak veszthet.