Amíg alszol

dobosigyorgy•  2022. március 1. 20:17  •  olvasva: 57

Amíg alszol

orvul támad a halál. 

Szárnyait lengeti

égen vidáman,

közbe lepottyant

fekete leplet,

vörös fény osztogat

síró hangokat.

Menekülj!

Most még teheted, 

talán nem ér utol

vasfogak harapása. 

Szabad lehetsz, 

de utad céltalan

idegen föld nyikorgásával. 

Visszanézel, talán

könnyező romokat látva

menekülsz, 

mert keres a halál. 

Nem csak az égből, 

földről is suhan, 

vasláncos talpain

rohan előre,

forduló sapkával

ott már nem talál. 

Imára kulcsolod kezed, 

forduló sapka 

tán senkit nem talál. 

De akit elvitt, 

nem hozza vissza, 

felnőttet gyermeket

a vigyorgó halál. 

De ha majd meghal, 

többé nem támad

a csillag is ragyog. 

Mehetsz is vissza, 

síró romok közt

párnád keresed, 

majd felállsz, 

hogy újat készíts, 

mert a régi elveszett. 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2022. március 2. 07:55

@Mikijozsa:
Köszönöm szépen.
Békés napokat!

Mikijozsa2022. március 2. 07:47

Imára kulcsolni kezet

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom