ditte142 blogja

Tudod-e jó barát, hazánk testén mi rág?

Rákos daganatként terjedő széthúzás.

Mintha léptünk volna száz esztendőt vissza, 

Mohó érdek csaknem, hazánkat szétzúzza.

Kik ültek egykoron egy asztalnál sorban,

Mára szétszéledtek, más-más elvet vallva.

Szolgálni a közjót, együtt váll-vállt vetve!

Önző torzsalkodás, ez a haza veszte...

Népünkben mélyen él, máig nem feledte,

Trianon, sötét vég: állatként terelte,

Érceit, javait sorra mind elszedte,

A"Védő beszédet" kutyába se' vette.

Honi érzetében porig lealázta,

Rokoni szálait vasvillára hányta.

"Kifordult erkölcsbül ez a cudar világ",

Koporsóba zárva hazánk kétharmadát

Kongattak harangot, némán állt az ország,

Szívet tépő jaja, csupán befelé rág.

Sok szeretettel köszöntök minden Kedves Versírót!