ditte142 blogja
Szívet tépő emlék...
Tudod-e jó barát, hazánk testén mi rág?
Rákos daganatként terjedő széthúzás.
Mintha léptünk volna száz esztendőt vissza,
Mohó érdek csaknem, hazánkat szétzúzza.
Kik ültek egykoron egy asztalnál sorban,
Mára szétszéledtek, más-más elvet vallva.
Szolgálni a közjót, együtt váll-vállt vetve!
Önző torzsalkodás, ez a haza veszte...
Népünkben mélyen él, máig nem feledte,
Trianon, sötét vég: állatként terelte,
Érceit, javait sorra mind elszedte,
A"Védő beszédet" kutyába se' vette.
Honi érzetében porig lealázta,
Rokoni szálait vasvillára hányta.
"Kifordult erkölcsbül ez a cudar világ",
Koporsóba zárva hazánk kétharmadát
Kongattak harangot, némán állt az ország,
Szívet tépő jaja, csupán befelé rág.
Landolás a Poet.hu-n
Sok szeretettel köszöntök minden Kedves Versírót!
2018 júliusában fedeztem fel a Poet.hu versarzenálját. Leírhatalan volt az örömöm. Valami felszabadultságot éreztem és érzek ma is, ha " belevetem" magam a versek világába. Elbűvöl a a tartalmuk, a hangulatuk. Különféle életérzést, so-sok "míves" munkát imerhettem meg már eddig is.Köszönet hát Mindőtöknek.