dii
Mai napom a 100-as előtt
Vannak dolgok amiket mai napig nem értek. Ilyen például ami ma esett meg velem. Megyek be a 100-asba, előtte ott áll egy kéregető. Kérdezi, hogy tudok e adni neki pénzt. Mondom ha visszafelé jövök ki a boltból, akkor igen.
Kijövök előszedem a pénztárcámban lévő 100-ast,arrébb megyek 2 secundumnyi távolságra összeszorított markomban a pénz, mire a tenyerébe teszem 10-es.Vissza a pénztárcához megint, erre ott van benne az a 100-as, amit eredetileg kivettem onnan.
37 éves leszek én
Harminchét éves leszek én
Keserves e költemény
Bese
Mese
Menedék mellyel meglelem
E "semmirevaló" lakhelyen
Magam
Magam
Harminchét évem eltelelt
"S még havi kétszáz sose telt
Azám"
tazmán
Lehettem volna vonagló
eszményi andalgó
kevély
ledér
De nem lettem, mert az egyetlen
Elgáncsolt egyleten
mura
durva
Kegyelme gyorsan lincsen ért
A kincsem hazám "kereténért"
A font
Kibont
Kardjával vívta ellenem
Ideidézi kegyetlen
Hétrét
Tervét
Dönt, amíg hóból léptek még
Nem lesz habár e mért ekén
Hagyom
Hagyom
Ha tördel Dr. Ötker Úr
Hogy öntől nem vett ma angolul
Eképp
E kép
Én egész létemet fogom
Nem köntörfalazón
Magyar-
Ítani
A "semmirevaló" és a "kretén" szavak két közszereplőtől valók, akik áthallásosan tették rám ezeket a megjegyzéseket
1."semmirevaló" Bochkor Gábor
2."kretén" Csórics Balázs
Nem tudom kinek hiszlek
Nem tudom kinek hiszlek
Nem tudom kinek látlak
Őszinte vagy s mégis mikor a sárm-báj ott terem
Az nekem a verem
S játszom én is önkéntelen
Régen szerelembe estem
Míg nem ébredtem
Szerető szülők mögül könnyű nekiiramodni
Világot megváltani
Ha van hova visszamenni
Otthonnak nevezni
A hont.
Itthon engem a hon kivont
S csak hibáztat
A semmiért
Bennem meg gyűlik a gyűlölet
A sok idegen bűnösért.
Régebben könnyebb volt látónak lenni
Ma már csak kiégett lélek az ember jussa.
A sok pokol-érzés az embert kínozza.
Régebben emberi szóra megértés volt a válasz.
Manapság szomorúságban
A deviáns tovább fáraszt
S örül, s öl a hiéna vihogás
Technikájuk lelketlen imádás
Nem tudom kinek hiszlek
Nem tudom kinek akarlak látni
Megfáradt vagy, ahogy énis
E világ kioltja mi emberi.
Kizárt, hogy rendbe jön a lelkem
Az elmúlt 36 évem nem szólt másról, csak a másoktól elszenvedett lelki bántásokról, kirekesztettségről.Úgy tapasztaltam, hogy igazán sosem állt mellettem senki se. Ha valami igazi nagy bajom volt, mindig nekem egyedül kellett megoldanom. Kivéve talán egy-két esetet,amikor ténylegesen másokra voltam rászorulva.
A lelkifájdalmak miatt fizikálisan is beteg lettem.
Évekkel ezelőtt még vágytam párkapcsolatra, ma már arra sem igazán. A hosszú ideje tartó egyedüllét, hozzászoktatott és megerősített abban, hogy lehetlennek lássam a jövőmet.
El lehet fáradni lelkileg abban, ha folyamatosan átnéznek rajtam, ha időnként senkinek érzem magam pont emiatt. El lehet fáradni az elhanyagoltságban.
Hiányzol
Nem tudom értelmezni mindazt, amit látok a mátrixban.
Mintha az életem pillanatai kivetülnének és mindent kifordítva vonzanék be.
Egyik pillanatban az élő halott lesz. A következő pillanatban pedig a holt élővé válik.
Az interneten amit látok híreket, az eltér attól, amit a hétköznapokban tapasztalok.
Továbbmegyek az internet is különböző dimenziókat dob fel történésekről.
Az érzeseim pedig sokkosak ilyenkor.
A 4 falon kívül senkivel se tudom megbeszélni a bajaim, s ott is legtöbbször hallgatok.
Megáldottak az ébrenlét képességével.
Viszont, amiket itt látok, az csupa rossz és nem tudom hol van a kiút.