Haikuk

RAGASZKODÁS

minden tévedés
alább ejt egy EMELet-
tel húzlak vissza

SZEMBESÜLÉS

  TÓ ÉS POCSOLYA
  TÜKRE IS SAJÁT ARCOD
  HANGOZZA VISSZA

önámítás

  lámpa sugara
  alatt szíved napozik
  odakint esik

kimerülés

ha forrás csak ad
de esőtől sose kap
vize elapad

elejtés

felszáradsz egyszer
te is mint az arcokról
lepergő könnyek

Elengedés

Úgy hullsz le rólam,
mint falról a megfakult
régi vakolat.

idea

polcon a vàza
 virágait a földnek
 adja majd vissza

börtönôr

rácsait szorítja
magába, nem marad más
csak a lakatja