Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
esti tájban
detukla 2015. július 6. 23:59
a galléros dombok öltönyein házak
mocorognak az esti horkolásban
én minden hidegben téged látlak
tornácok vacognak bezárt kapuk mögött
a gyerekzsivaj zivatarokba öltözött
mindig téged hallak fagy és csend között
kabátjukat merengve vetkőzik le a fények
posztópokrócba burkolóznak az éjjek
a sötét érdes bőrén is téged érezlek
a csillagok szégyenlősen pislákoló gyertyák
nappalokra épült sírok keresztjeit tartják
ágakból álló ingák a te árnyad ringatják
detukla2015. július 8. 16:35
@skary: Kedves skary, igazad van, a szomorú és hűvös eltávolodást próbáltam versbefoglalni.
detukla2015. július 8. 16:35
@BakosErika: Kedves Erika, köszönöm az olvasást és minősítést! Igen, a szomorú eltávolodást próbáltam versbefoglalni.
BakosErika2015. július 7. 18:27
a galléros dombok öltönyein házak
mocorognak az esti horkolásban
én minden hidegben téged látlak...
Megérintett a szomorúsága...
Jó vers.
skary2015. július 7. 03:44
de hűvös