A holdrabló

detukla•  2017. május 9. 00:27

Kis tisztáson magas tölgyfa,
ott lakik egy kapzsi csóka,
keménykalapot hord fején,
s egész napon át csak henyél.


Folyton kárrrog, hogy ő szegény,
milyen csórrró csókalegény,
de ő egyszer meggazdagszik
s arany tollat visel talpig.


Szüntelenül töri fejét,
hol kezdje a pénzkeresést.
Éjjel odaszól a Holdnak:
"Aranyadat honnan loptad?"


"Hoppá, megvan!"- kap fejéhez,
s ki ne ejtse, a csőréhez. 
Szeme villan holdvilágban,
mint ki biztos a dolgában.


Eltervezi, kigondolja,
hogy a rablást végrehajtja,
lesz, mint rabló apja, híres,
ő sem értett másegyébhez.


Beszerez egy hosszú spárgát,
lasszózásra mindent rászánt,
gyakorolja a hurkolást,
kötélforgatást és dobást.


Végre itt a várt éjszaka,
fogyó holdnak csík taraja
látszik a sűrű sötétben,
s csókánk most már nem ül tétlen.


Sötét madár oly eltökélt,
nyakában felcsavart kötél,
egyre magasabbra szárnyal,
nem törődik semmi árnnyal.


Eléri a Holdnak házát,
és az ablakon már rálát
Hold apónak szobájára,
üres, csillámló ágyára.


Ámde hol van ég lámpása?
Hold uraság egét járja?
A mi csókánk azt mondja, kárrr,
hogy a Hold ma nem szúnyókál.


Hogy fogom most elrabolni
s gúnyájától megfosztani?
Aranyruha lenne nékem
fáradtságomért a bérem.


Kimerült a haramia,
hej, de hogy elbóbiskólna,
nemsokára már az álom
nem is éri őt már lábon.


Azt álmodja, hogy a hurok
a Hold nyakán mint egy marok
szorul, és az ég gyertyája
nem ragyog már a világra.


A rémálom felzaklatja,
könnyeit is elhullatja,
a kioltott lámpás-álom
elállítja szándékától.


Puha aranyágyban ébred,
Hold apó nyújt csillagmézet,
nyájas hangon megszólítja,
vendég szívét meghódítja.


A csóka most szégyenkezik,
kárrrokban nem bővelkedik,
szemlesütve pirul, hallgat,
lopótervet be nem vallhat.


Nem lett arany fénypalástja,
ám helyette jóbarátja
lett a Hold csókavendégnek.
Ha nem hiszed, menj és nézd meg!












Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

detukla2017. május 10. 21:27

@skary: @kevelin: @Pera76: @Kicsikinga: @Mikijozsa: Meglepődtem, hogy ily sokan olvastátok mesés versem, és kijelenthetem, nagyon örvendtem visszajelzéseiteknek! Az utóbbi időben(három kisgyerek mellett folyton fáradtan) csak gyerekeknek tudok írni, mert így nekik is adhatok "esti szellemi eledelt"(is). :) Köszönöm a látogatást és szeretettel ölellek Mindannyiatokat!

Mikijozsa2017. május 9. 09:52

SZIA, Szépen megírtad ezt is, eddig is sok szépet hoztál, ez is nagyon remek

Kicsikinga2017. május 9. 09:44

Mese, tanulságokkal.

Pera762017. május 9. 07:46

:)
Én ezt mesének - is - el tudnám képzelni, ötletes, vicces, épp gyereknek való.

kevelin2017. május 9. 05:49

Nagyon jó

skary2017. május 9. 05:42

ovisversnek .rvahosszú :)