darklightflame blogja
SzerelemImpresszum ,szabadon
Hadd írjak pár sort
Titokban rólad, kedves,Mert csak így rejtőzhetnek
Mai nap a nagyvilágban
A kinemmondott mondatok ...
Szavaid elgurult gyöngyszemek,
Felfűzi az élet egy monoton
Zúgásalapra, fényként s talán
Így csillog nekem illúzióként a gond .
Talán te vagy ,lehetnél,
Az örökkévalóság leplezetlen leple,
Vagy a boldogság ? Ki tudja ?!
Csak elfutó másodpercek vagyunk,
Sorozattűzbe rakva s a semmi
Közepének ármádiája céloz ránk egyre.
Mond miért vagy az agyam
Egy elrejtett zugából,kibimbózó,
titokvirág mosoly ?
.....Zzzének szeretettel .....
Groteszk esti portré
Az este lazán átsuhan rajtam, Szellőízben zuhanó romok,Nevetésed csak követ egyre, S a kezemben sivatagkéntSzóródik szét a múlt, mintA mélységben lepergő homok.Szemedben kísért az örökkévalóság, Messzeségként suhannak a sorok.Villámként széttép néha az élet S hiányod valahol mélyen lüktet, Mint kitépett szívet kézben tartó, A meglepetéstől elnémult bolond .
Te vagy ...
Te vagy a nyárban a szín,
A létben a meleg,
Mi az égből derűsen rám ragyog.
Te vagy a légben a hír ,
A pillanat mely töményen áthatol.
A vágy is te vagy ,egy dobbanás:
A lelkemben írott szó.
Te vagy az életem, a megújulás,
Egy kéz, melyben megkapaszkodni jó.
Te vagy a vigasz ,a nász
S a hitem, mely néha elhagyott.
Te vagy a folytatás, az örök semmiben,
A szerelem is te vagy, mely néha elkap
És ha rossz vagyok, mi mindig kidob.
........Sorinnak, szeretettel.......
A papíron tévelygő toll
Megállt a papíron kezemben, a toll,
Szavakat keresve kószált csak némán,
Ahogy gondolataim tévelyegtek ,
Mint borús ,eszeveszett tengeren rekedt hajó...
Nem találtak sehol s a part oly messze volt,
Mint Pharosz kikötője az alexandriai partokon,
Csak ott himbálózott hajótöröttként egy érzés ,
Foggal-körömmel kapaszkodva a hófehér oldalon,
Hiába szórván vészjelzéseit, csak a közöny hullamai
nyaldosták halálba a rólad szőtt gondolatokat,
mint odvas fában bújt molyok.
Tündérországunk kapuja is jégtáblába meredt,
a fagyot ziháló világban, s holt tengeri szigetként esdekelt,
motoszkált bennem a hiányod ,nevető szavad, mosolyod,
utolsó szikráit megtévelyegve keresve vagy talán a holnapot ...
A tollam csak szédelgett kezemben,mint tintába mártott légy
a teleírkált papíron és pont?
Magica etherna
Magica etherna …
…………………Duka Éva
Őszbe borul a mézízű alkonyat,
Didergő szelekkel költöget a reggel,
Tépett cafatokban foszlik a nyár,
Mint varázsgömb, törik az idő kezemben ,
S repül csillagösvény kengyelben el,
Messze-messze, a vágy.
Lehunyom szemem s két kézzel
Szorítom még így,a nyárt,
Mint titokban imádott kedvest,
Egy derűs nap, boldog tavaszán .
Húz az alkonyat, mint telet idéző bús ének s
Utadra szórt varázspor, a szerelem,
Rúna vessző, a hajnal jeges kapuján …
.................2o15.o8.27.............................