darklightflame blogja

Szerelem
darklightflame•  2020. június 3. 23:32

Impresszum ,szabadon

Hadd írjak pár sort

Titokban rólad, kedves,

Mert csak így rejtőzhetnek
Mai nap a nagyvilágban
A kinemmondott mondatok ...

Szavaid elgurult gyöngyszemek,
Felfűzi az élet egy monoton
Zúgásalapra, fényként s talán
Így csillog nekem illúzióként a gond .
Talán te vagy ,lehetnél,
Az örökkévalóság leplezetlen leple,
Vagy a boldogság ? Ki tudja ?!
Csak elfutó másodpercek vagyunk,
Sorozattűzbe rakva s a semmi
Közepének ármádiája céloz ránk egyre.
Mond miért vagy az agyam
Egy elrejtett zugából,kibimbózó,
titokvirág mosoly ?

.....Zzzének szeretettel .....

darklightflame•  2020. június 3. 21:15

Groteszk esti portré


 

Az este lazán átsuhan rajtam, 

Szellőízben zuhanó romok,

Nevetésed csak követ egyre, 

S a kezemben sivatagként

Szóródik szét a múlt, mint

A mélységben lepergő homok.

Szemedben kísért az örökkévalóság, 

Messzeségként suhannak a sorok.

Villámként széttép néha az élet 

S hiányod valahol mélyen lüktet, 

 Mint kitépett szívet kézben tartó, 

A meglepetéstől elnémult bolond .

darklightflame•  2017. május 31. 13:18

Te vagy ...

Te vagy a nyárban a szín,
A létben a meleg,
Mi az égből derűsen rám ragyog. 
Te vagy a légben a hír ,
A pillanat mely töményen áthatol.
A vágy is te vagy ,egy dobbanás:
A lelkemben írott szó.
Te vagy az életem, a megújulás,
Egy kéz, melyben megkapaszkodni jó.
Te vagy a vigasz ,a nász 
S a hitem, mely néha elhagyott. 
Te vagy a folytatás, az örök semmiben,
A szerelem is te vagy, mely néha elkap 
És ha rossz vagyok, mi mindig kidob.

........Sorinnak, szeretettel.......

darklightflame•  2016. február 2. 13:03

A papíron tévelygő toll


 

Megállt a papíron kezemben, a toll,

Szavakat keresve kószált csak némán,

Ahogy gondolataim tévelyegtek ,

Mint borús ,eszeveszett tengeren rekedt hajó...

 


Nem találtak sehol s a part oly messze volt,
Mint Pharosz kikötője az alexandriai partokon,
Csak ott himbálózott hajótöröttként egy érzés ,
Foggal-körömmel kapaszkodva a hófehér oldalon, 
Hiába szórván vészjelzéseit, csak a közöny hullamai 
nyaldosták halálba a rólad szőtt gondolatokat,
mint odvas fában bújt molyok.


Tündérországunk kapuja is jégtáblába meredt, 
a fagyot ziháló világban, s holt tengeri szigetként esdekelt,
motoszkált bennem a hiányod ,nevető szavad, mosolyod, 
utolsó szikráit megtévelyegve keresve vagy talán a holnapot ...

A tollam csak szédelgett kezemben,mint tintába mártott légy
a teleírkált papíron és pont?

darklightflame•  2015. augusztus 27. 19:02

Magica etherna

Magica etherna …

             

                …………………Duka Éva

 

Őszbe borul a mézízű alkonyat, 

Didergő szelekkel költöget a reggel,

Tépett cafatokban foszlik a nyár, 

Mint varázsgömb, törik az idő kezemben ,

S repül csillagösvény kengyelben el,

Messze-messze, a vágy.

 

Lehunyom szemem s két kézzel 
Szorítom még így,a nyárt, 
Mint titokban imádott kedvest, 
Egy derűs nap, boldog tavaszán .

 

Húz az alkonyat, mint telet idéző bús ének s
Utadra szórt varázspor, a szerelem,
Rúna vessző, a hajnal jeges kapuján …






.................2o15.o8.27.............................