Istenem, Istenem...2.

Istenem, Istenem
mért is adtál vágyat
ágyat boldogságnak
hívó játékának,
hogyha hagytad szívem
tőle meggyötörni
hízelgő szavától
darabokra törni.

Istenem, Istenem
igazán szerettél,
akkor csapdájába
esni mért engedtél,
gyökértelen reményt
bennem mért ültettél,
minek élesztetted
ha nem segítettél?

Istenem, Istenem
ne adj többé vágyat
ne engedd, hogy higgyek
hazug mosolyának,
s hogy meg se szülessen
hogy fel ne ébredjen,
hagyd, hogy eltemessem
hagyd meghalni bennem!

/2009. október 26./