Hányszor álmodoztam.../megzenésítve/

Hányszor álmodoztam titokban rólad,
Hányszor vártalak a fák alatt?
Hányszor mentél el, és maradt a sóhaj,
Mit őriznek a csupasz, zord falak.

Olyan boldog én még soha nem voltam,
Mikor először megláttalak.
Rám néztél és én azonnal tudtam:
Soha nem múlhat el az a pillanat!

oly tüzes a nézés, oly jó ez az érzés,
oly szép, hogy a szívemig ér...
de tart még a varázs és izzik a parázs,
ez az, ami mindent megér!

Lelked zenéjére ringatom magam.
Szíved dobbanását hallgatom.
minden gondolatom szárnyal és szabad,
Szerelmednek magam én átadom.

Ölelj szorosabban, fond körém karod!
Érezd te is ezt a tüzet és
Csókolj hevesebben, ugye akarod,
Ne múljon el ez a vad lüktetés!

oly tüzes a nézés, oly jó ez az érzés,
oly szép, hogy a szívemig ér!
De tart még a varázs és izzik a parázs,
ez az ami mindent megér!

/Budapest valamikor decemberben/

A szöveg Gyémánt Ferenc és Mezei Marianna
közös szüleménye
http://www.youtube.com/watch?v=1ck_xsJakik