mezeimarianna blogja-dalok

nem lehet a széllel
szembe vitorlázni
meg kell zabolázni
és a hátán szállni
irányt változtatva
vele elrepülni
majd újra fordulva
csendben visszatérni

egyszer mindenkinek
mégis meg kell tenni
vele szembe nézve
elmanőverezni
kikötőbe érve
sebességet vesztve
megpihenni majd egy
nyugodt kis öbölbe'

magasra nő az orgonám
pedig mindig metszem
a feléig visszavágom
erősebb, mint hittem
ellenáll ő a hidegnek
nem fagy ki télen sem
új hajtást és sarjakat hoz
igen hálás nekem

legyél te is olyan erős,
mint az én orgonám
amikor csak megteheted
szépen virágozzál
öltöztesd fel a szívedet
hittel, szeretettel
a kertemben a szívemben
fényt, meleget adjál

Amikor a földön járok
botladozik léptem
mindenhol csak gödröt látok
és kátyúba lépek
deformálódik járásom
fáj tőle a térdem
Istenem adjál szárnyakat
felülről hadd nézzem

könnyítsd meg nekem az utam
változtasd simává
nem tudom már egyengetni
hibáit tüntetni
add nekem a felhőidet
hátha sokkal könnyebb
azokat majd jobbra balra
odafönn terelnem

rosszul választottam kapát
éle mindig kicsorbul
nyele felsebzi a kezem
tenyeremből kifordul
rosszul végzem így a dolgom
nem tudok így haladni
ki kellene már cserélni
vagy másnak odaadni

nem tudok én újat venni
megyek inkább kaszálni
nem hagyom én a földemet
gazos prédává válni
levágom és megszárítom
begyűjtve a füvemet
akinek jó így is szeret
aki nem majd emleget

Budapest 2011. február 27.

hová száll a kis pacsirta
ha elhagyja fészkét
és ha elszáll megtalálja
párját hű szerelmét

és ha elszáll visszatér-e
visszajő tavaszra
énekével utánoz-e
más dallamot adva?

hová száll a kis pacsirta
ha fészkét elhagyja
megleli-e boldogságát
ott kinn a szabadba'

és ha elszáll visszatér-e
tudja-e, hogy várják
vajon érzi-e szeretik
mindenhol a hangját?

Tudja bizony a pacsirta
érzi,hogy szeretik
ezért amikor énekel
lassan ereszkedik

változatos dallamot csal
bele a szívekbe
és ha elszáll visszatérve
fényt lop a lelkekbe

Budapest 2011. február 26.