Zenekar és zeneszerző kerestetik
MũvészetMost kéne
Most kéne lángra kapni,
Emberként nyomot hagyni,
A parázs már mit sem ér,
Szertefújja kósza szél.
Most kéne felemelni,
Miről azt hitted túl nehéz,
Most fog majd kiderülni,
Emberként mennyit érsz.
Bridge:
Egy vonaton ülve,
Vajon mért nem haladunk?
Tudjuk jól a választ...
Vakvágányon áll vonatunk.
Refrén:
Ez a vonat
Nem szokványos fajta,
Mivel csakis
A közös akarat hajtja,
Nem mehet
Sem jobbra, sem balra,
Mert csakis
Közös akarat hajtja.
Most kéne összefogni,
S nem egymást szapulni,
Mielőtt még késő lesz már,
A Béke lehajtott fejjel jár.
Most kéne megtalálni,
Ami el sem veszett még,
Mért kéne csodára várni,
Adj magadnak új esélyt.
Bridge:
Egy vonaton ülve,
Vajon mért nem haladunk?
Tudjuk jól a választ...
Vakvágányon áll vonatunk.
Refrén:
Ez a vonat
Nem szokványos fajta,
Mivel csakis
A közös akarat hajtja,
Nem mehet
Sem jobbra, sem balra,
Mert csakis
Közös akarat hajtja.
Hogyha már megszeretni,
Úgy érzed nem lehet,
Most kéne megkövezni,
Mit úgy hívnak gyűlölet.
Első vér
Kezdettől kerested
A jót és a szépet,
Mégis gyomorszájon
Vágott az Élet,
Hétrétgörnyedve
Levegőt is alig kaptál,
Semmit sem értettél,
Hisz még pofont sem adtál.
Refrén:
Ha majd elsőnek kiserken a véred,
Rádöbbensz, a jó embert is bántja az Élet.
Visszaütsz, vagy tűrsz egyre csendben?
Ugye érzed, itt valami nincsen rendben.
Felemelve két kezed,
Próbálsz védekezni,
De a ringben győztes,
Ettől nem lesz senki.
Betalál egy ballhorog,
S padlót fogsz nyomban,
A láng úgy mit sem ér,
Ha fel, sosem lobban.
Refrén:
Mikor elsőnek kiserken a véred,
Rádöbbensz, a jó embert is bántja az Élet.
Visszaütsz, vagy tűrsz egyre csendben?
Ugye érzed, a lényeg eldől már a fejben.
Számolni kezd a bíró,
S rajtad a világ szeme,
Hogyha jó ember veszít,
Megtörik milliók hite.
Érzed a véred ízét,
A fájdalom szinte éget,
És rádöbbensz végre,
Ez így nem érhet véget.
Felállsz lassan a földről,
S az Élet szemébe nézel,
Ahogy a szíved dobban,
Mennydörgéssel ér fel.
Tedd,amit meg kell tenned,
S nincs többé félelem,
Ha ütésre lendül öklöd,
Indul a küzdelem.
Refrén:
Ha majd elsőnek kiserken a véred,
Rádöbbensz, a jó embert is bántja az Élet.
Visszaütsz, vagy tűrsz egyre csendben?
Ugye érzed, a lényeg eldől már a fejben.
2 x 2 dalszöveg
AMÍG MÉG
https://blog.poet.hu/daldal/sosem-verne-at
https://blog.poet.hu/daldal/statisztak-es-rendezok
ALFA
https://blog.poet.hu/nemmm/harom-a-magyar-igazsag
Sosem verne át
Ez a világ nem kegyelmez,
Felfalná a lelked,
S behódolsz,ha nem lesz hamar,
Egy túlélő terved.
Az Ámítók rád rontanak,
Mint egy ordasfalka,
S szükséged van ilyenkor,
Egy védelmező hangra.
Refrén:
Ez csak egy dal,
Mely nem ígér csodát,
De elkísér,
Száz világon át,
Épp úgy veled tart,
Mint egy jó barát,
Mert ez a dal...
Sosem verne át.
Érezd,hogy mennyit érnek,
A tettek és szavak,
Ha az ámítók körbevesznek,
És nem tágítanak,
Pásztáznak minden téren,
Éjjel-nappal, szüntelen,
Megmondják, mi jó neked,
És sohasem csendesen.
Refrén:
Ez csak egy dal,
Mely nem ígér csodát,
De elkísér,
Száz világon át,
Épp úgy veled tart,
Mint egy jó barát,
Mert ez a dal...
Sosem verne át.
Van, aki
A penge élén
Ne legyünk izgága,
Vagy holnaptól,
Nem lesz több játszma.
Csakis megfontoltan
Lépegethetünk,
De konok homályban,
Békét, hogy lelünk?
Bridge:
Mi írjuk a történelmet...
Ez aztán már „oly csodás”!
A birkaember sosem béget,
Ha működik az agymosás.
Refrén:
Van, aki farkas, van, aki birka,
Van, aki ember.
„A neved Hallgass.” - Sírodra írva - ,
S virít a fegyver.
Hitem a coltom, s csőre töltöm,
Nekem csak ez kell,
Van, aki farkas, van, aki birka,
De van, aki ember.
Kik üldögélnek
Szépen sorban,
Az Élet nevű
Bús akolban,
Akkor lesznek
Jó nagy gondban,
Amikor a
Bomba robban.
Bridge 2:
Mi írjuk a történelmet...
Ez aztán „csodás”!
Dörzsöli már tenyerét
A „Jó Öreg Kaszás”.
Refrén:
Van,aki farkas, van, aki birka,
Van, aki ember.
„A neved Hallgass.” - Sírodra írva,
S virít a fegyver.
Hitem a coltom, s csőre töltöm,
Nekem csak ez kell,
Van, aki farkas, van, aki birka,
De van, aki ember.